1000x100 piacvezeto statikus v2

InternetannoOktóber 15-én ünnepeljük a magyar internetezés napját: 1991-ben ezen a napon kapcsolódott a netre a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének első számítógépe. Ekkor jött létre az első „hungarikum” internetcím, a sztaki.hu, a 192.84.225.1 „történelmi” IP-címen.

A következő néhány évben még csupán az akadémiai és az egyetemi szféra kapcsolódhatott az internetre. A kereskedelmi internetszolgáltatásra még éveket kellett várni: a Magyar Telekom elődje (leánykori nevén: Matáv) 1997-ben vette fel kínálatába a betárcsázós, modemes internethozzáférést. A készülékkel faxolni is lehetett, egyetlen megabájt letöltése – modemtől függően – másfél perc és három perc közötti időt vett igénybe. Ehhez képest dupla sebességet hozott az ISDN-kapcsolat, majd az ezredfordulón jött az ADSL, amely 384 kbit/s letöltési sebességről indult, ami a ma elterjedt sebességeknek csak a töredékét jelentette.

A vezetékes internetezésben az áttörést 2004 hozta el, amikor az ADSL tömegtermékké vált, majd 2005 környékén új lendületet adott, hogy a kábeltelevíziós hálózatokon is elérhetővé vált az internet-szolgáltatás. 2008-ban a Telekom hálózatán már több mint hétszázezer előfizető internetezett szélessávon – nagyrészt ADSL-en vagy kábelen. Ma a korszerű optikai hálózatokkal lefedett területeken már elérhető az akár 1.000 Mb/s-os sebességű vezetékes internet is. Ez tizennyolcezerszeres sebességet jelent a kezdeti, betárcsázós net sebességéhez képest. A vezetékes technológia megállíthatatlan fejlődésével a felhasználók számára is egyre nagyobb sávszélességek érhetők el, kiszolgálva az igényt, hogy otthonukban is egyre több eszközzel csatlakozhassanak párhuzamosan a világhálóhoz.