Mennyire vagyunk digitálisak ma?

Digitális társadalom, internet-használat, IT szakemberek, digitalizáció... Igen, tudjuk, merre tartunk. Utána lehet nézni az adatoknak, különböző felméréseknek, kutatásoknak, sőt, aki nem keres, az is nap mint nap találkozik a témával, a különböző kutatások eredményeit, érdekességeket ismertető cikkekkel a közösségi médiában, hírportálokon, vagy akár a hétköznapi beszélgetések során. Nagyon sok oldalról megközelíthető kérdésről van szó, amelyeket egyenként is külön vizsgálatok, felmérések tanulmányoznak. Van azonban egy nagyon fontos mutató, amely komplex rendszerben analizálja a digitalizálódás irányait és folyamatait Európában.

Az Európai Bizottság által kidolgozott DESI (Digital Economy and Society Index) az öt leginkább mérhető és legjelentősebb mutató vonalán, összetett módon prezentálja az uniós tagállamok digitális fejlettségét. Az adott naptári év során összegyűjtött adatokat elemezve, évente egyszer kiadott mérőszámok az egyes országokon belül és egymás között is összevetve, részletes és széles körű információt nyújtanak arról, hogy merre tartunk, milyen lépésekben, mely területek erősebbek, és melyek fejlesztésénél van szükség nagyobb befektetésre...

A DESI alapján az egyes tagállamok digitális teljesítményük szerint négy csoportba sorolhatóak. A besorolás alapja egyrészt az index értéke, másrészt pedig a fejlődés mértéke az EU-s átlaghoz képest.

Az első csoportba, a „vezetők” közé, akik DESI indexe és a fejlődés mértéke is nagyobb az EU értékeinél, Ausztria, Németország, Észtország, Málta, Portugália és Hollandia tartozik. A második csoport pontszáma bár magasabb az EU eredménynél, előrelépésük lassabb, ezért ebből a szempontból „követő”-nek számítanak. Ide tartozik Belgium, Dánia, Finnország, írország, Litvánia, Luxemburg, Svédország és az Egyesült Királyság. A harmadik csoport tagjai, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Lettország, Románia és Szlovénia a „felzárkózó” országok közé tartoznak, hiszen mutatószámuk alacsonyabb az EU indexnél, azonban nagyobb léptékű fejlődésük egyre közelebb hozza őket az uniós átlaghoz. A negyedik kategória az ún. „lemaradó” országok csoportja, amelybe Bulgária, Ciprus, Csehország, Görögország, Franciaország, Lengyelország és Szlovákia mellett sajnos Magyaroszág is tartozik...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2016. szeptemberi számában olvasható.)