A tehetségkutatók műsorokra és a sportra gerjedtünk

Vége az amerikai sorozat-dömpingnek, helyette inkább török szappanoperákat nézünk. A sport vonzza a legtöbb nézőt világszerte, na és persze a szórakoztató műsorok. Közép-Kelet-Európában szívesen üldögélünk 4-5 órát is a tévé előtt, míg Európa nyugati táján feleennyi időt szánnak erre.

Kevés szülő él a műszaki korlátozás lehetőségével, hogy gyerekei tévé- és internet-fogyasztását kordában tarthassa. Ehelyett inkább szabályokat állítanak fel, a rendszeres ellenőrzésre azonban a legtöbb családban nem kerül sor.

Húszéves múltra tekinthet vissza a Nielsen Közönségmérés, ennek apropóján az AGB Nielsen időutazásra invitálja adataival a szakmát. A cég nemrégiben tette közzé az 1996-2011 közötti időszak legfontosabb, tévénézéssel kapcsolatos számait.

Mitől széles a sáv? (5. rész)

Annak ellenére, hogy nagy utat jártunk be cikksorozatunk négy részében, összegzésül, a szélessáv jelentőségének és távlatainak a bemutatásához még meg kell állnunk néhány alapkérdésnél.

Vajon mekkora a távközlés súlya az IKT-szektoron belül és a magyar gazdaságban? Mennyivel járul hozzá a GDP-hez? Mennyit költenek a cégek beruházásokra? Hány alkalmazottat és alvállalkozót foglalkoztatnak? Mennyit adóznak különböző jogcímeken? Egyebek mellett ezek a kérdésekre adott választ a Corvinus Egyetem E-Business Kutatóközpontjának idei tanulmánya, amely az Informatikai Távközlési és ElektronikaiVállalkozók Szövetségének (IVSZ) megbízásából készült.

Jó néhány évvel ezelőtt hasonló címmel (Az ORTT szeme) mutattuk be lapunkban a médiahatóságnál működő monitoring-rendszert, az ezért felelős főosztály feladatai most, az új médiatörvény megszületésével némiképp megváltoztak. Emellett az elmúlt években létrejött társhatósági együttműködéseknek köszönhetően hatékonyabbá is vált a médiaszereplők felügyelete.