1000x100 piacvezeto statikus v2

Sávszélesség a tévécsomagok árnyékában

A kábeltelevíziós társaságok eredetileg – miként az elnevezésükből is kiderül – eredetileg a tévécsatornák csomagjaival léptek a piacra. Mára azonban már ők szolgálják ki az internetező lakosság nagyobbik felét. Enélkül szinte már a mindennapi működésük is bizonytalanná válna. Összeállításunkban a műszaki hátterükről, a kínálatról és a tényleges igényekről igyekszünk képet adni, három társaság – a Telekom, a Vác Városi Kábeltelevízió Kft. és a Vidanet – válaszai alapján.

Továbbra is lendületesen fejlődik az internetpiac, nincs ebben már semmi meglepő. A lényeg négy darab nyolcassal kifejezhető: az előfizetések száma 2016 végén meghaladta a 8,8 milliót, ami éppen 8,8 százalékkal több az előző évinél – a KSH adatai szerint. Ám ha a számok mögé nézünk és azokat egymással is összevetjük, sokkal érdekesebb, árnyaltabb kép rajzolódik ki előttünk, ami mellesleg éppen a kábeles iparág szempontjából kedvezőbb.

Robert Redeleanu UPCHálózatfejlesztés, innovációk, verseny, szolgáltatásminőség, fogyasztói szokások és igények – ezeket a kulcsszavakat hangsúlyozta a Média-Kábel-Műholdnak adott interjúban Robert Redeleanu, a UPC Magyarország és a UPC Románia vezérigazgatója.

Brüsszelben március elején újra összegyűlt a kábelszakma elitje, hogy az éves találkozón megvitassák az iparág aktuális kérdéseit. Az összkép: pozitív.

3. rész: Invitel és MVM NET

Meglehetősen sokszínű a GINOP 3.4.1 pályázat nyerteseinek névsora. A meghirdetett 139 járás infrastruktúrájának fejlesztésére 26 cég kapott uniós támogatást. Van köztük, amelyik 40-nél is több járásban is szerepel, míg másnak csak egy jutott. A legnagyobb cég 10 milliárd forintnál is többet kapott, de akad, amelyik a 144 milliónak is örül. Sorozatunkban most két újabb társaságot mutatunk be, egyikük az egykori koncessziós, ma inkumbens távközlési szolgáltató, a másik a lakossági piacon teljesen új szereplő, amelyik viszont a második legnagyobb összeget nyerte el.

Magyarország egy helyet rontva a 21. helyre került az uniós országok között az Európai Bizottság által a digitális gazdaság és társadalom fejlettségének mérésére bevezetett összetett mutató, az ún. DESI mutató (Digital Economy and Society Index) alapján. A következő évekre viszont a Digitális Jólét Program javulást ígér.