Miből jön össze az évi 590 milliárd forint?

Négy szám: 46 – 61 – 88 – 91, ez jellemzi a vezetékes telefonnal, internettel, tévé-előfizetéssel, illetve mobiltelefonnal rendelkező háztartások százalékos arányát. A különböző távközlési szolgáltatások lakossági használatát 2015-ben vizsgálta az NMHH megbízásából az Ariosz.

Az nem meglepő, hogy az elmúlt évtizedben tovább nőtt az internettel rendelkező háztartások aránya, ami 2005-ben még a 20 százalékot sem érte el. Akkor mindössze 590 ezer lakás csatlakozott a világhálóra, tavaly viszont már közel 2,6 millió. Ugyanezen időszakban feltűnően hasonló fejlődéi ívet futott be a fizetős tévé és a mobiltelefon, 2,6–3 millió ellátott háztartásról indulva érték el 3,62 illetve 3,76 lakásszámot, csakhogy amíg a mobilpiac növekedése lelassult (az elmúlt 3 évben alig 50 ezerrel bővült), addig a tévé-előfizetők száma még 2013. óta is 120 ezerrel gyarapodott.

Érdekes kép rajzolódik ki, ha azt vizsgáljuk, hogy az milyen arányban használják a három fő szolgáltatást (mobil nélkül), illetve ezek kombinációját. 2011-hez képest azon háztartások aránya növekedett jelentősebb mértékben, ahol tévé és internet is van, ugyanakkor csökkent a csak vezetékes telefonra vagy csak internetre előfizető köre. Összességében 2011-hez képest jelentősen nőtt azon háztartások aránya, amelyek rendelkeznek helyhez kötött hírközlési szolgáltatással, például a „klasszikus” 3Play aránya 29-ről 30 százalékra...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2016. július-augusztusi számában olvasható.)