Debreczeni Gyozo2A GINOP 3.4.1 pályázat nyertesei már megkapták a támogatási előleget az újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztésére, zajlik a kiviteli tervezés, és hamarosan beindulnak a hálózatépítési munkálatok is. Időközben megjelent a Közép-Magyarországi Régió, illetve az előző szakaszban sikertelen 4 járás fejlesztését célzó új pályázati kiírás is. Az eddigi tapasztalatokról és további esélyekről nyilatkozott lapunknak Debreceni Győző, a Szupergyors Internet Program (SZIP) vezetője.

Hogyan derítették fel az ország fehér foltjait?

Ez egy többlépcsős, közel fél évig tartó folyamat volt, amely a szolgáltatók önbevallásán alapult. Két irányból közelítettük meg a feladatot, elsőként azt kellett meghatároznunk, hogy kiknek címezzük a felkérést. Ez nagyon egyszerű volt, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pontosan nyilvántartja a távközlési szolgáltatási engedéllyel bíró vállalkozásokat. Ez alapján összesen 502 céget szólítottunk meg. A másik irány az volt, hogy előzetesen igénybe vettük a hivatalos, országos közhiteles lakcím-adatbázist, mely alapján minden településre vonatkozóan kérdőíveket küldtünk ki, és ezeken kellett a szolgáltatóknak megjelölni a tényleges helyzetet. Természetesen ez a lakcímadatbázis sem tökéletes, becslésünk szerint 3-4 százalékos hibaarány lehetett benne, ami még egy megoldandó feladat számunkra. Ezt a jelenlegi tervezés időszakában lehet pontosítani...

Hogyan zárult a pályázatás első szakasza?

A SZIP három fejlesztési ütemből áll. Elsőként a GINOP 3.4.1 pályázatot hirdettük meg 143 ún. konvergencia régióra vonatkozóan, az előzmények alapján 510 ezer körüli igényhely ellátására. Ezekből kimaradt a Közép-Magyarországi Régió, benne Budapesttel, mivel ez a térség uniós forrásból nem finanszírozható.

Az első pályázat végén négy járásra (Gárdony, Kiskunhalas, Tiszavasvári és Zirc) nem akadt jelentkező. A többi 139 járás ellátására végül 26 céggel kötöttük meg a támogatási szerződést (TSZ), összesen 42,5 milliárd forintról. Az előlegek kiutalása megtörtént, jelenleg gőzerővel zajlik a kiviteli tervezés, amely által mintegy 420 ezer igényhely lefedése valósul meg...

Hogy látja, teljesíthetők-e a fejlesztések a tervezett határidőre? Mi okozhat problémát?

A Digitális Jólét Program időközben szárnyai alá vette a SZIP-et, és az egyik első lényeges intézkedése az volt, hogy elemezte a hatósági engedélyezési folyamatok működését, azonosította az abban részvevőket, és megvizsgálta a gyorsítás lehetőségét. Korábban már több ütemben történt jogszabály-akadálymentesítés, a mostani szakaszban ez még tovább finomodott. Felállt egy kormányhivatali monitoring rendszer, melynek keretében minden megye kormányhivatalában kijelöltek egy SZIP-referenst. Ez jelenleg 18 megyében, a konvergencia régiókban működik. Ezeknek a szakembereknek is van egy fő összefogó referensük, aki a Csongrád megyei kormánymegbízott. Ez a hálózat hivatott arra, hogy egyrészt kövesse, másrészt segítse a program megvalósulását, vagy ha a helyzet megkívánja, a referensek beavatkozzanak bármilyen típusú elakadásnál, legyen szó önkormányzati vagy állami tulajdonosi hozzájárulásról.

A szolgáltatóktól hallani olyan véleményeket, hogy tervezői és kivitelezői munkáknál szűk lehet a kapacitásuk, azonban a tervezői munka már javában elkezdődött, én úgy látom, itt nem lesz erőforrás hiányból fakadó probléma. A kivitelezésről pedig csak később lehet érdemben nyilatkozni, amikor beindul az intenzív hálózatépítés...

Galvács László

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2017. februári számában olvasható.)