1000x100 piacvezeto statikus v2

Robert Redeleanu UPCHálózatfejlesztés, innovációk, verseny, szolgáltatásminőség, fogyasztói szokások és igények – ezeket a kulcsszavakat hangsúlyozta a Média-Kábel-Műholdnak adott interjúban Robert Redeleanu, a UPC Magyarország és a UPC Románia vezérigazgatója.

A GINOP 3.4.1 pályázaton kéttucatnyi cég nyert uniós támogatást, a legnagyobb távközlési vállalattól kezdve a kisebb, „egykörzetes” szolgáltatókig. A UPC-t vajon miért nem érdekelte ez a lehetőség?

A pályázat és egészében véve a Szupergyors Internet Program fő célja a hálózatfejlesztés. Ezt a korábbi években is stratégiai fontosságúnak tartottuk, ezért indított intenzív hálózatfejlesztési programot a Liberty Global a tagvállalatainál, a tengerentúlon és Európában is. Ennek mindvégig részese volt a UPC Magyarország, így a pályázattól függetlenül is 2015-ben 16 milliárd, 2016-ban pedig összesen 19 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, és az a célunk, hogy ez a pozitív trend az idén és a következő években is folytatódjon.Korábban különböző üzleti okok miatt nem pályáztunk uniós forrásokra, ugyanakkor a SZIP második fordulójában nemrég meghirdetett, a közép-magyarországi régióra vonatkozó fejlesztési pályázaton már elindultunk...

Milyen növekedési lehetőség rejlik még a lassan telítődő piacon?

 A hálózatfejlesztések kapcsán – mint arról korábban beszéltünk – azt tapasztaltuk, hogy még mindig lehet új előfizetőket szerezni, illetve meglévő ügyfeleink igényei is folyamatosan bővülnek. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy tudjuk növelni részesedésünket és ügyfélkörünket a hagyományos – tévé, internet, telefon – szolgáltatásoknál is. Ugyanakkor nemcsak arra törekszünk, hogy a hagyományos tortából nagyobb szeletet hasítsunk ki, hanem a torta méretét is növelni szeretnénk. A célunk, hogy minél több ügyfelünk élvezhesse a magasabb hozzáadott értéket képviselő, fejlett infokommunikációs és médiaszolgáltatásokat...

Ön a magyar vállalat mellett egyben a UPC Románia vezérigazgatója is. Milyen különbséget, illetve hasonlóságot lát a két piac között?

A magyarországi piac koncentráltabb, itt kevesebb, de nagyobb egybefüggő szolgáltatási területünk van, míg Romániában két-háromszáz kisebb körzetben működünk, ami nehezebbé teszi az üzleti folyamatokat, az irányítást. A versenypiac nagyon hasonló, néhány esetben még a szereplők is ugyanazok. Magyarországon a digitalizáltság, a digitális szolgáltatások iránti igény valamivel magasabb, és a mobilszolgáltatás bevezetéséhez is racionálisabb a magyar piaci környezet. Ugyanakkor az ügyfelek igényei – akár a tévécsatornákat, akár a sávszélesség-igényt tekintve – és minőségi elvárásai nagyon hasonlóak. Mindkét országban nyitottak az újdonságokra. Összességében úgy látom, hogy több a hasonlóság, mint a különbség a két ország között...

Galvács László

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2017. májusi számában olvasható.)