Több mint 140 milliárd forintot lehet majd nyerni a szélessávú internet bekötésére, ennek nagyobbik részéhez vissza nem térítendő támogatásként juthatnak hozzá a sikeresen pályázó szolgáltatók. A fehér és a szürke foltok eltüntetését 2018-ig tervezi megvalósítani a magyar állam.

Az OTT dilemmái

Itthon újdonságnak számít a nyilvános internet hálózati infrastruktúrához kapcsolódó (over the top, OTT) online tartalomszolgáltatás. Ahol már elég nagy a piac, és még növekszik az előfizetők száma, viták alakultak ki az internet-hozzáférési szolgáltatók és az online tartalomszolgáltatók között az üzletről. Itthon novemberben konzultációt indított a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság az OTT szabályozási kérdéseiről.

2015. január 14-től David Blunck az Invitel Távközlési Zrt. vezérigazgatója, aki David McGowant váltja ebben a pozícióban.

Összeállításunkban negyvennél több médiapiaci szakember értékeli a 2014-es évet, és próbálja meg előrejelezni a jövőt.

Évtizedek alatt professzionalizálódott a kábelszakma, amely ma már nem is különíthető el a távközléstől. Korábban egy antennaszerelő is belevághatott a hálózatépítésbe, szolgáltatásba, ma azonban ez már elképzelhetetlennek tűnik.

A még lefedetlen területek szélessávú csatlakozással való ellátása volt a célja a 2012-ben megjelent GOP 3.1.2 pályázatnak, melynek kiírásakor 797 ellátatlan települést tartottak nyilván az országban. Ez összesen 120 kistérséget és 140 ezer háztartást, illetve 365 ezer lakost jelentett. Ma már bizonyos, hogy a körzethálózat nem juthat el az ország minden pontjára, a korábbi nyertesek közül néhányan ugyanis el sem kezdték a beruházást.