Vajon hódít-e még a világ más részein is a klasszikus tévézés? Hol tart a képernyők közötti verseny? Mit, hogyan és mennyi ideig néznek a tőlünk több ezer kilométerre élők? És vajon lesz-e elegendő pénz, hogy a lineáris tévézés megtartsa dominanciáját? A Nielsen Közönségmérés legutóbbi ügyfél-konferenciáján a globális számok, adatok, trendek is terítékre kerültek, hogy bizonyítsák, nemcsak mi, magyarok ragaszkodunk a varázsdobozunkhoz.

A világon mindenütt továbbra is szeretik a tévét

2013-ban átlagosan napi 3 óra 14 percet töltött az emberiség tévézéssel, globális szinten ez minimális 2-3 perces csökkenést jelent az előző két évhez viszonyítva. Az egyes kontinenseken azonban nagyon eltérő, mennyit szánnak erre a tevékenységre az ott élők. A csúcsot a 325 milliós, három országot magába foglaló Észak-Amerika tartja, amelynek lakosai a legfrissebb adatok szerint 4 óra 46 percet üldögélnek a képernyő előtt. Mindössze 7 perccel marad el mögötte a 11 országból álló, 74 milliós Közel-Kelet, és csak ezután következik a 43 államot számláló, 664 millió főt számláló Európa 3 óra 54 perccel. Saját kontinensünkről részletes képet ad a felmérés: 10 év alatt 24 perccel nőtt a napi tévézési idő, ebben az időszakban két államról, Magyarországról és Svájcról mondható el, hogy lakói stabilan kitartottak a kialakult szokásaik mellett 2003-2013 között...

Késleltetett tévézés: nyugaton sokkal népszerűbb

Európában jelenleg 22 országban mérik, hányan élnek az időeltolásos tévézés lehetőségével. A legtöbb országban a time shift viewing azt jelenti, hogy a néző 7 napon belül néz meg egy, korábban lineárisan továbbított műsort, másutt azonban 3-6 nappal számolnak, az Egyesült Királyságban pedig 28 nappal. A Nielsen által mért országokban – a cég 7 napot vesz figyelembe – ebből a szempontból Írország áll az élen, ahol a lakosság 9 százaléka veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Hogy ez mennyire magas aránynak számít, azt jól mutatja, hogy ugyanez az arány Magyarországon évek óta 1% körüli. Az európai államok közül Finnországban 7, Svédországban 3 százalék választja ezt a megoldást. A kontinensen kívül az USA-ban 8 százalék, Ausztráliában pedig 7,5 százalék néz műsorokat utólag...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2014. július-agusztusi számában olvasható.)

Bár némi enyhe átrendeződés történt a háztartások televíziósi módjában, a két legerősebb platform, a kábel és a műhold változatlanul őrzi pozícióját.

Ultra HD, okostévé, felhő

A kiállítási szezon immár hagyományosan a világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai szakvásárával indul, amelyre idén január 7-10. között került sor Las Vegasban. Az alábbiakban a tévé- és videótechnika újdonságaiból szemezgetünk, de bemutatunk néhány egyéb érdekességet is.

Mintegy 53 ezren vettek részt az idei IBC (International Broadcasting Convention)-kiállításon, melyen 14 teremben több mint 1400 kiállító mutatta be termékeit szeptember 13-17 között. A nemzetközi trendekről, műszaki újdonságokról néhány magyar kábelszolgáltató is gyűjtött benyomásokat.

Harminckét országból 1200 kiállító hozta el csúcstermékeit a 2013-as IFA (Internationale Funkausstellung) szakvásárra. A német fővárosban szeptember elején tartott hatnapos rendezvényre mintegy negyedmillióan voltak kíváncsiak.

Amerikában értékelik a tévészolgáltatásokat

„A kábel több mint tévé” – ez volt az amerikai kábelszövetség, az NCTA (National Cable and Telecommunications Association) idei, a nyár első felében, Washingtonban megrendezett éves közgyűlésének mottója.