Space boy1000x100 hungarian

Lekérhető médiaszolgáltatások

Hosszasan sorolhatóak azok az akadályozó tényezők, amelyek miatt még mindig mérsékelt az érdeklődés a nem lineáris tartalmak iránt, noha évek óta elérhetőek ezek a szolgáltatások a hazai piacon. Miért nem tudtak átütő sikert elérni a műsorszolgáltatók és –továbbítók Magyarországon? Hogyan jöhetnek létre olyan üzleti modellek, amelyekkel mindenki jól jár? Egyáltalán hol a helye a szolgáltatási palettán a lekérhető médiatartalmaknak? Ezeket a kérdéseket jártuk körül az érintettekkel Média Kábel Műhold februári kerekasztal-beszélgetésén.

MKMkeraka201302A beszélgetés résztvevői voltak:
Müller Mihály, az Invitel Távközlési Zrt. tartalombeszerzésért felelős vezetője; Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke; Vantsa László, a Discovery Networks CEEMEA Magyarországért, Csehországért és Szlovákiáért felelős kereskedelmi és terjesztési igazgatója; Kitzinger Dávid, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Hangfelvétel-engedélyezési Osztályának vezetője; Szűcs László, a UPC Magyarország kommunikációs igazgatója

Kovács Krisztián: Mára még nem alakultak ki olyan üzleti modellek Magyarországon, amelyek minden résztvevő számára megfelelőek lennének, így a nem lineáris szolgáltatások egyelőre kiegészítő termékek maradtak. A lakosság körében tapasztalható tájékozatlanság jelentős gátja ezen szolgáltatások elterjedésének: sokan az internethez kötik, ezért ingyenesnek gondolják, és nem igazán hajlandóak érte fizetni...

Szűcs László: Egyelőre nyilván nem hozhat még annyi bevételt ez a szolgáltatás, amelynek nyomán önálló üzletággá válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kudarcot vallott a nem lineáris tartalompiac. A videófogyasztás is másként alakul, mint korábban, ebben pedig megtalálhatja a helyét a VoD vagy a Cath up Tv.

Vantsa László: Van példa a kölcsönösen előnyös helyzetre Európában és Magyarországon is. Testre szabott üzleti modellekre van szükség, szoros együttműködésre, párbeszédre a műsortovábbítókkal. Mi magunktól nem tudjuk kitalálni, hogy melyik szolgáltatási területen milyen modell lehet életképes, mire van igény, milyen akadályozó tényezőkkel kell megküzdeniük a kábeltársaságoknak. Igyekszünk alkalmazkodni az egyedi kívánságokhoz, helyzetekhez, arra viszont természetesen ügyelnünk kell, hogy a meglévő, jól működő lineáris elosztást ne veszélyeztessék az újdonságok.

Müller Mihály: Sajnos sokszor azt tapasztalom, hogy a médiaszolgáltatók még nem igazán szeretnek együttműködni a terjesztőkkel: nem kölcsönösen előnyös win-win üzletet kínálnak fel, hanem egyoldalúan szeretnének keresni ezeken a szolgáltatásokon. Emiatt a kábelszolgáltatók nehezen mozdulnak, és csak mérsékelten érdeklődnek e terület iránt. Az Artisjus-tarifák még mindig ésszerűtlenül magasak. Ez a költség megnehezíti egy életképes üzleti modell kialakítását.

Kitzinger Dávid: Az online bevételeinknek egyharmada-egynegyede származik a VoD-piacból. Míg a lineáris szolgáltatások után 3-4 milliárd forint jogdíj folyik be évente, addig a nem lineáris tartalmak után 30-40 millió forint. Azt mindannyian tudjuk, hogy ez nem egy profittermelő tevékenység, hanem sokkal inkább a klasszikus kábeltelevíziót segítő szolgáltatás. Az Artisjus egyébként nyitott az új modellekre, és semmiképpen sem szeretne a fejlődés, a kísérletezések kerékkötőjévé válni.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. márciusi számában olvasható.)