Noha a kutatások szerint a magyarországi nézők többsége még mindig a hátradőlős tévénézés híve, vagyis szívesen választ a csatornákon éppen látható műsorok közül, ez korántsem jelenti azt, hogy előtte, utána és akár közben ne csinálna semmit. Elsősorban a nagy formátumú, hazai gyártású produkciókhoz a készítők egyre több olyan lehetőséget biztosítanak, amelyekkel aktivitásra buzdítják a rajongókat. Egy-egy élő műsor tömegeket mozgat meg, és heteken keresztül szolgál beszédtémául a közösségi oldalakon.

DirkGerkens1BA médiapiac sajátos hazai szabályozásáról, az műsorszolgáltatók és terjesztők viszonyáról, az országos és a kábelcsatornák fejlődéséről, a médiavállalkozások jövőbeni kilátásairól fejti ki véleményét Dirk Gerkens, a magyar RTL Csoport vezérigazgatója.

KoltaiPeter3BAz aktuális témák – mint a reklámadó és a terjesztési díj – mellett a digitális megoldások térhódításáról, a nézői szokások átalakulásáról és a terjesztői partnerkapcsolatok fontosságáról fejti ki véleményét olvasóinknak Koltai Péter, a TV2 Csoport üzletfejlesztési igazgatója.

Vetélkedők, tehetségkutatók, realityk vagy akár filmsorozatok között is gyakran találkozunk a külföldi csatornákról már ismerős ötleteken alapuló műsorokkal. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy a hazai televíziók kínálatában milyen szerepet játszanak a formátumok.

Jóváhagyta az Országgyűlés a reklámadóról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök június 17-én írt alá. A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba, vagyis július 18-án.

Csop6A válság visszavetette, a digitális földfelszíni átállás viszont lendületet adott és adhat a továbbiakban is a helyi gyártásnak a magyarországi csatornáknál. Noha különböző a méretük, a helyzetük, a profiljuk, a büdzséjük, abban valamennyien egyetértenek, hogy a magyar nézőket elsősorban hazai tartalommal lehet a képernyő elé ültetni. Öt műsorszolgáltatót kérdeztünk a saját gyártással kapcsolatos stratégiájukról, terveikről.