Még a csapból is bitek folyhatnak?

Az idei infokommunikációs jogszabályváltozások egyik legfontosabb hozadéka, hogy lehetővé válik a széles sávú hálózatok telepítése a más típusú közműves infrastruktúra (például villany-, gáz, vízvezeték) felhasználásával. Különösen hasznos lehet ez a GINOP-3.4.1 pályázat segítségével felpörgő fejlesztéseknél, hiszen jelentős költséget lehet így megtakarítani.

A szabad kapacitás átengedésének törvényi biztosítása nem magyar találmány, és nem is váratlan döntés.

Uniós Irányelv

Az Európai Parlament és Tanács 2014. május 15-én fogadta el a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvet, melyet 2016. július 1-jétől kell alkalmazni. Az Irányelv alapvető célja, hogy a szabályozással elősegítse a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is hatékonyabb kiépítését, és az ehhez szükséges együttműködést az érintett szereplők között. A szélessávú vezetékes és vezeték nélküli hálózatok létesítése jelentős beruházást igényel, amelynek számottevő hányadát az építési munkálatok teszik ki. Ezen költségek, az intenzív építési munkák, az ezekkel járó közigazgatási engedélyezési eljárások elkerülhetők a meglévő passzív infrastruktúra (kábelcsatornák, oszlopok, antennatornyok, és alépítmények) felhasználásával, az épületen belüli meglévő infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosításával, az építési munkák összehangolásával.

Az Irányelv rendelkezéseinek hazai átültetése két lépcsőben valósult meg: a hálózatépítési munkálatok mielőbbi megkönnyítése érdekében az Irányelv legfontosabb rendelkezéseit az immár 13 éves elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) tavalyi módosítása már átültette a hazai jogba. Az idén július 1-jével hatályba lépett újabb módosítás folytán a „maradék” irányelvi rendelkezések átültetésére került sor, így biztosítva a hazai jog teljes összhangját az Irányelvvel.

A most hatályba lépett törvénymódosítás egyik fő iránya a megépíteni tervezett és a már meglévő fizikai infrastruktúrák átláthatósága (vagyis hogy az azokkal kapcsolatos adatokat megismerhessék az elektronikus hírközlési szolgáltatók) a közös építkezések, illetve a meglévő infrastruktúrák felhasználása érdekében. Az összehangolt építési munkák és a meglévő infrastruktúra átengedésének előfeltétele ugyanis, hogy a tervezett, illetve a meglévő passzív fizikai infrastruktúra létezéséről a szélessávú hálózatot építő vállalkozás tudomást szerezhessen. A törvénymódosítás folytán továbbá lehetővé vált, hogy a közművek üzemeltetői, valamint a hírközlési szolgáltatók az egymás közötti vitákkal egy tőlük független szervezethez, az NMHH-hoz fordulhassanak. A hatályba lépett rendelkezések másik csoportja az épületen belüli (jellemzően társasházakban lévő) fizikai infrastruktúra kiépítésének szabályaival, illetve a már meglévő ilyen infrastruktúrához való hozzáférés biztosításával kapcsolatos...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2016. szeptemberi számában olvasható.)