A korábbi évek sokat vitatott, kevésbé népszerű vagy éppenséggel sikeres hálózatfejlesztési pályázatai után a május 14-én megjelent idei, összesen 20 milliárd forintos keretösszegű kiírás talán jobb lehetőségeket és tisztább feltételeket kínál az elektronikus hírközlési szolgáltatók, köztük a kábeltársaságok számára.

Az EU Digitális Menetrendjéről, az uniós források hatékony felhasználásáról és az információs társadalom kiteljesedésének feltételeiről nyilatkozott lapunknak Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára.

„Partnereink a kábeltársaságok is”

Már a Posta mint távközlési „ős-szolgáltató” hálózata mellett is léteztek az alap technológia kiszolgálásához távközlést igénylő iparágakban (MÁV, MOL, MVM, stb.) alternatív, azaz ”különcélú” távközlési rendszerek. A vasút később egyik alapítója lett az egykori PanTelnek, amely mára egybeolvadt az Invitellel, sőt azóta a második legnagyobb vezetékes szolgáltató megszerezte a MOL-Telecomot is. A Magyar Villamos Művek profiltisztításának eredményeként az idén színre – és a nyilvános piacra – lépett az MVM NET Távközlési Szolgáltató ZRt. is. Az okokról és az üzleti tervekről Téren Róbert vezérigazgató nyilatkozott lapunknak.

Telekoncert három tételben

Mitől széles a sáv? (5. rész)

Annak ellenére, hogy nagy utat jártunk be cikksorozatunk négy részében, összegzésül, a szélessáv jelentőségének és távlatainak a bemutatásához még meg kell állnunk néhány alapkérdésnél.

Az idei nyárelő egyik különleges szakmai híre volt, hogy új műholdas szolgáltató lépett a piacra. Aztán az is kiderült, hogy a kecskeméti székhelyű, egyelőre 50 főt foglalkoztató Business Telecom Kft. (BTel) még tovább emeli a tétet: teljes körű távközlési portfolió kialakítására törekszik, és a legnagyobbakkal próbál versenyre kelni. Ennek mikéntjéről Takács Krisztián, a társaság ügyvezető igazgatója vall a Média-Kábel-Műhold olvasóinak.