Az idei nyárelő egyik különleges szakmai híre volt, hogy új műholdas szolgáltató lépett a piacra. Aztán az is kiderült, hogy a kecskeméti székhelyű, egyelőre 50 főt foglalkoztató Business Telecom Kft. (BTel) még tovább emeli a tétet: teljes körű távközlési portfolió kialakítására törekszik, és a legnagyobbakkal próbál versenyre kelni. Ennek mikéntjéről Takács Krisztián, a társaság ügyvezető igazgatója vall a Média-Kábel-Műhold olvasóinak.

Átalakulás előtt áll mobilpiac. A már meghirdetett frekvenciaárverés nyomán várhatóan új szereplő jelenik meg új hálózattal a piacon, de saját frekvencia nélkül is elindultak és elindulhatnak új (virtuális) mobilszolgáltatók. Eközben a fogyasztói oldalon egyre népszerűbbé válnak a kombinált vezetékes és mobil internetet – vagy akár még más távközlési szolgáltatást is – tartalmazó csomagok. Mindezek a fejlemények a kábeloperátorok számára is ígéretes lehetőségeket hordoznak.

Az MVNO (Mobile Virtual Network Operator) mint virtuális mobilszolgáltató modell itthon hosszú évekig csak a szakmai konferenciák vitafórumain kapott helyett. Aztán a külföldi minták nyomán lassanként a hazai kábeles és internetszolgáltatók kínálatában is felbukkant a mobilinternet.

Az FTTH hálózat kiépítési költségét jelentős mértékben meghatározza a hálózat struktúrája. Erről már a beruházás kezdete előtt, a tervek készítésekor dönteni kell, ezért ebben a részben röviden áttekintjük a gyakorlatban elterjedt megoldásokat.

Vajon mekkora a távközlés súlya az IKT-szektoron belül és a magyar gazdaságban? Mennyivel járul hozzá a GDP-hez? Mennyit költenek a cégek beruházásokra? Hány alkalmazottat és alvállalkozót foglalkoztatnak? Mennyit adóznak különböző jogcímeken? Egyebek mellett ezek a kérdésekre adott választ a Corvinus Egyetem E-Business Kutatóközpontjának idei tanulmánya, amely az Informatikai Távközlési és ElektronikaiVállalkozók Szövetségének (IVSZ) megbízásából készült.

 Az e-health, vagyis az e-egészségügy fogalmán sok mindent érthetünk: az informatika vívmányai egyaránt hasznosíthatóak a betegellátásban, az intézmények közötti kommunikációban és adatcserében, az otthoni betegfelügyeletben, rehabilitációban, idősellátásban, továbbá az egészségügy irányításában. Milyen lépéseket tervez az állam ezen a téren, mit finanszírozna központi forrásból, és mely területek működhetnek piaci alapokon? És vajon hogyan tudnak ebben részt venni a kábelszolgáltatók? Erről kérdezte a meghívott szakembereket szerkesztőségünk egy májusi kerekasztal-beszélgetésen.