Putz4Műsortovábbító hálózatok, tévékészülékek, set-top-boxok és nem utolsósorban kábeles műsorkínálat. Vajon hogyan tévézünk majd két év múlva és milyen út vezetett idáig? Putz József a kábeltelevíziózás múltját, jelenét és jövőjét foglalta össze szakmai előadásában a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség tavaszi közgyűlésén.

A mérnök szakember elsőként a technológiák fejlődését mutatta be a résztvevőknek. Az elmúlt években a digitális és IP-hálózatok folyamatos terjeszkedésének lehetünk tanúi, arányuk mára elérte a 30 százalékot, miközben a műholdas vétel stagnál, az analóg elérés pedig ezzel párhuzamosan csökken.

Putz József szerint a fejlődés motorja egyértelműen a HD elterjedése, ami ma a legmeghatározóbb trend Magyarországon. 2004 januárja óta nézhetünk nagyfelbontású műsorokat Európában, 2008 óta pedig hazánkban. Két évvel ezelőtt már megjelent ugyan a 3D, amely a moziban, az első látványos mozifilmmel nagy sikert aratott, az otthonokban azonban nem vált népszerűvé. A szakember úgy véli, nem is várható a tömeges elterjedése, az emberi szemet ugyanis hosszú távon zavarja a jelenlegi szemüveges háromdimenziós adás, emellett az ilyen műsorok gyártása drága. A másik irányvonal, a felbontás, azaz a képpontok számának a jelentős növelése. Ha van módunk ilyen technológiájú megjelenítőt megnézni, valóban szemet gyönyörködtető, kissé valószerűtlenül szép képet láthatunk. A nagy felbontású, jelenlegi HD minőséget lényegesen meghaladó műsorok továbbítása rendkívül nagy sávszélességet és a kódolás megváltoztatását igényli. Az átütő siker tehát elmaradt, technikai bravúrok ugyan ma is születnek, de a valóságban ezek nem gazdaságosak. Az előfizetőkhöz néhány országban, így Japánban 2008 óta, és Koreában 2010 óta jutnak el a 3D-műsorok, az elterjedtsége azonban a világban meglehetősen kicsi...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. májusi számában olvasható.)