A digitális televíziózás információs társadalmi jelentősége abban áll, hogy ez a technológia hosszabb távon lehetőséget biztosíthat a fogyasztói igények magasabb szintű kielégítését kínáló, értéknövelt szolgáltatáscsomagok tömegpiaci bevezetésére. Ez az adottság annál is inkább fontos lehet, mivel az információkhoz való hozzáférés és a szórakoztatás területén várhatóan még jó ideig a televízió marad a legkedveltebb médium.

A digitalizáció bevezetése messze túlmutat a televíziós piac keretein, nem véletlen, hogy elindítása minden országban hosszas, politikai és szakmai vitáktól sem mentes folyamat. Ennek oka, hogy az általa kínált többletszolgáltatások révén és az analóg piaci viszonyokra gyakorolt hatása miatt nem választható el a tágabb értelemben vett információs társadalom stratégiától és a médiapolitikától, valamint azoktól a konvergencia-folyamatoktól, amelyek adott esetben az üzleti modellek újragondolását és a piaci pozíciók újrarendeződését eredményezhetik. Egy új technológia elterjedésekor az állami szerepvállalás két markánsan különböző módon történhet:

- amennyiben a technológia terjedését a piaci erők önmagukban is megfelelően hajtják előre, az államnak csak a szükséges keretszabályozás a feladata;

- amennyiben viszont a technológia elterjedését a piaci erők önmagukban nem kényszerítik ki, vagy nem elég gyors a terjedés folyamata, de bevezetése és széleskörű elterjedése társadalmilag kívánatos, úgy az államnak célszerű aktív szerepet vállalni, elősegítve a diffúziós folyamatot.

Ez jelenti az első eldöntendő kérdést a digitális televíziózás terjedésével kapcsolatos lehetséges állami szerepvállalás vizsgálatakor. Fontos feltétel, hogy állami fellépésre a piaci, technológiai diffúziós folyamatokban csak világosan megfogalmazott célok, elvárások és jövőkép mentén kerülhet sor. Ez a feladat a technológiai fejlődés gyorsasága, a szolgáltatói modellek kiforratlansága és az ellentmondásos nemzetközi tapasztalatok ellenére is megkerülhetetlen.

Az állami szerepvállalás indokainak meghatározásánál a digitális átállás által kínált potenciális előnyök azonosításának van elsődleges jelentősége. Az alábbi általános előnyöket eltérő mértékben és feltételek mellett, de a digitális platformok mindegyike kínálja:

- jobb hang- és képminőség

- csatornaszám növekedése

- új, értéknövelt szolgáltatások bevezetése

- interaktív szolgáltatások bevezetése

- a médiapiaci verseny erősödése

Ezen túlmenően a digitális földfelszíni platform esetében az alábbi sajátos előnyök jelentkeznek:

- a rendelkezésre álló frekvenciakészlet hatékonyabb kihasználása

- helyfüggetlen vétel (háztartáson belül)

- mobil vétel biztosítása

Szintén meghatározó jellemző, hogy az analóg televíziózás világában a közszolgálatiság, az egyetemes szolgáltatási jelleg leginkább a földfelszíni platformhoz kapcsolódik. Ennek a szerepnek az átörökíthetősége a digitális televíziózással kapcsolatos állami szerepvállalás egyik központi kérdése.

A fenti szempontok mérlegelésével és az Európai Unió vonatkozó iránymutatásainak figyelembevételével született meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium gondozásában "A földfelszíni digitális televízió műsorszórásra való átállás elsődleges kormányzati feladatairól" szóló 1025/2005. (III.10) Kormányhatározat, amely a technológia- és versenysemlegességet tartja szem előtt, és lényegében az állami szerepvállalás "minimál-verzióját" jeleníti meg:

- stratégiai célok kijelölése, kommunikációja

- szabályozási feltételek megteremtése

- DVB-T átállási menetrend meghatározása

- nemzetközi frekvencia koordináció.

A "minimál programon" túlmutató, a fogyasztók migrációját elősegítő fiskális intézkedések (pl. set-top-box támogatás) csak a digitális átállás érettebb szakaszában, szociális és információs társadalmi szempontok alapján kerülhetnek megfontolásra. Hasonlóan a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését elősegítő hazai (IHM-HHÁT-2, IHM-HHÁT-3) és Európai Unió-s (GVOP-2004 4.4.1., 4.4.2) forrásokból finanszírozott pályázatokhoz, egy ilyen jellegű esetleges intézkedés csak platform- és technológia-semleges módon valósulhatna meg.

Jelenleg azonban a DTV-támogatások nincsenek napirenden. A legfontosabb feladat, hogy lehetővé váljon a digitális földfelszíni televíziózás 2007-re tervezett elindítása (szabályozási feltételek megteremtése, digitális szolgáltatási jogosultságok pályáztatási feltételeinek kidolgozása), valamint intézményes formát és mandátumot kapjon a digitális átállás egészére vonatkozó államigazgatási és szakmai koordináció (DTV Bizottság felállítása). A szabályozási intézkedésekre vonatkozó koncepció várhatóan ez év őszére készül el, emellett - a kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően - az év végére egy átfogó helyzetjelentés is készül a digitális átállás magyarországi eredményeiről és a további teendőkről.

Reményeink szerint a kormányhatározat elfogadása, az abban rögzített feladatok ütemezett és kiemelt prioritást élvező végrehajtása, valamint a hatékony államigazgatási, piaci és társadalmi koordináció jelentősen felgyorsíthatja a digitális átállás folyamatát a műsorterjesztés területén, amelynek a verseny- és médiapolitikára, illetve az információs társadalom fejlődésére gyakorolt kedvező hatása már néhány éven belül érezhetővé válik.

dr. Bánkúti Erzsébet

Informatikai és Hírközlési Minisztérium Infokommunikációs szabályozási helyettes államtitkár