A digitális média feltérképezésére indított projektet a Nyílt Társadalom Alapítvány. A mintegy hatvan országra kiterjedő felmérés Magyarországról szóló jelentése januárban készült el angolul. A magyar változatot egy, a digitális átállásról tartott kerekasztal-beszélgetésen mutatták be októberben, amelyet a Mérték Médiaelemző Műhellyel és a CivilMédiával közösen szervezett a Független Médiaközpont. A tanulmányról Tóth Borbálát, az anyag készítőjét és Móricz Ilonát, a Független Médiaközpont vezetőjét kérdeztük.

Milyen céllal készült a felmérés?

Tóth Borbála: A célokat az előszóban jól összefoglaljuk: „A digitális média feltérképezése című projekt világszerte arra törekszik, hogy hidakat verjen a kutatók, a szabályozók, az aktivisták, az oktatók és más szakmai véleményformálók között. A projekt során igyekeztünk felmérni azokat a globális lehetőségeket és veszélyeket, amelyekkel a média szembesül, és amelyeket az analógról a digitális műsorszórásra való átállás, az új médiaplatformok, valamint a hagyományos műsorszórás és a távközlés konvergenciája generált.

Ahogy az októberi kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, ez egy nemzetközi projekt része. Mit lehet tudni erről a kezdeményezésről? Mely országokra terjed ki, és hány országban készült el?

Móricz Ilona: Körülbelül két éve kezdődött, és 60 országra terjed ki a projekt. Minden országban helyi kutatók végzik az adatgyűjtést és az elemzést. Eddig 32* országban készült el a jelentés. Mivel mindenki azonos metodológia alapján dolgozik, a jelentések összevethetőek és összeadódva értékes adatbázist alkotnak. Az európai kép - és most csak kiragadok néhány adatot - nagyon vegyes. Hollandia például - Európában Luxemburg után másodikként - már 2006-ban befejezte a digitális átállást televíziózásban, Svédország 2007-ben, Németország 2008-ban, Lettország 2010-ben, a nem EU-tag Horvátország pedig 2011-ben. Lengyelországban és Olaszországban az idei év végére tervezik.

A projektben nemcsak az egyes országokat bemutató elemzések készülnek, hanem tematikus cikkek is. Szeptember végéig 18 írás jelent meg a digitális média legkülönfélébb aspektusairól. Így például az egyik a hollandiai televíziózás digitálissá válásának folyamatát és következményeit elemzi, de jelent meg cikk arról, milyen a digitális média hatása az oknyomozó újságírásra, hogyan aknázza ki a német közszolgálati televíziózás az online funkciókat. Tudjuk persze, hogy egy év alatt sok minden megváltozik, az adatok gyorsan elavulnak. A jelentés különféle témáiban a Független Médiaközpont kerekasztal-beszélgetéseket, előadásokat tervez, és szakértőket köt össze, hogy áttekintsék, mi valósult meg a jelentésben megfogalmazott ajánlások közül, hogyan változott a helyzet Magyarországon.

Pontosan mit értettek digitalizáción a kutatás során? Mely területeket ölel fel a tanulmány?

Tóth Borbála: A fogalom a mi szóhasználatunkban utal a digitális átállásra, az internet terjedésére, a digitális eszközök növekvő használatára. A tanulmány számba veszi a médiafogyasztási szokások változását vagy éppen azok változatlanságát. Feltérképeztük, milyen digitális szolgáltatásokat nyújtanak a közszolgálati médiumok, változott-e az újságírás, a médiapiac a digitalizáció hatására, jelentek-e meg új üzleti modellek. Fontos kérdés volt számunkra, hogy vajon nőtt-e a sokszínűség az internetnek köszönhetően; él-e a társadalom a digitális kor adta lehetőségekkel, állítanak-e elő tartalmakat az egyének maguk, illetve használják-e a civil szervezetek a digitális eszközöket. Vizsgáltuk azt is, milyen a szabályozás és az állami spektrumelosztási rendszer a digitális érában. A tanulmány következtetéseket von le a média mai helyzetéről, és ajánlásokat is megfogalmaz.

Melyek a tanulmány legfontosabb megállapításai?

Tóth Borbála: Csak Magyarországról tudunk beszélni. A legfőbb megállapítások közé tartozik, hogy a 2010-ben elfogadott médiatörvény csomag teljesen új helyzetet teremtett a hazai médiapiacon – mindez erőteljesen rányomta a bélyegét a magyar országjelentésre is, a hangsúly a digitalizációról ebbe az irányba mozdult el részben annak köszönhetően, hogy Magyarország a nemzetközi figyelem középpontjába került.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2012. novemberi számában olvasható.)