Újabb példánnyal gyarapodott a hazai infokommunikációs ellátottság fejlesztésére az elmúlt évtizedekben kimunkált dokumentumok sora. A 2010 decemberében publikált Digitális Megújulás Cselekvési Terv egyik fő prioritását továbbgondolva a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elkészítette és március 4-én nyilvánosságra hozta a Szélessáv-fejlesztési koncepciót.

Az új, 59 oldalas tanulmány némiképp - legalábbis formailag - szakít a hagyományokkal, és kevesebb szöveggel, inkább prezentáció-szerűen, a mondanivalót pontokba szedve, illetve diagramokkal és táblázatokkal illusztrálva ismerteti az infokommunikációs terület jelentőségét, elemzi a jelenlegi helyzetet, összegzi a stratégiai célokat, eszközöket, sőt végül Monitoring címszó alatt két oldalt (diát) szán a teljesítés nyomon követésének bemutatására.

Általánosságban a cél a teljes lefedettség megteremtése, a mobil szélessáv elterjedésének és az új generációs hálózatok (NGN) kiépítésének ösztönzése, valamint a közintézmények korszerűbb és olcsóbb infrastruktúrájának megteremtése. A meghirdetett koncepció az állam feladataként jelöli ki, hogy a digitális ökoszisztéma ne billenjen ki tartósan az egyensúlyi állapotból: legyen elég felhasználó, épüljön ki a szükséges infrastruktúra, legyenek elérhetőek a releváns szolgáltatások és legyen erős és fenntartható az infokommunikációs szektor.

Szemmel láthatóan ez a dokumentum sem szűkölködik ígéretekben, az előttünk álló teendőket is kellő alapossággal részletezi, hiányérzetünk inkább "csak" a megvalósítás mikéntjének ismertetésénél támad. Mégis érdemes kicsit elmélyedni a részletekben, mert - a platformsemlegesség elvének fenntartása mellett - olykor például nevesítve is megjelenik benne (ráadásul pozitív tartalommal) a kábeles infrastruktúra szerepe.

A teljes cikk, valamint dr. Nyuzó Péter és Kéry Ferenc véleménye a Média-Kábel-Műhold 2011. 4. számában olvasható