Tavaly átlépte az 50 százalékos küszöböt a digitálisan televíziózók aránya. Az idei teljes analóg lekapcsolás után sokakban felmerülhet a kérdés: honnan érdemes műsort vételezni? A platformok mellet az otthoni készülékhasználati szokásokra is rávilágít a Nielsen Közönségmérés kutatása.

Vannak egyértelműen egy határozott irányba mutató – növekvő vagy csökkenő – trendek. Tudjuk, tapasztaljuk például, hogy a digitalizálás megállíthatatlan folyamat, ergo az analóg platformok részesdése értelemszerűen visszaszorul. Léteznek ingadozó görbék is, mint például az előfizetési díjak alakulása. Voltak már magasabbak – és lesznek is még... Aztán vannak olyan vizsgálati szegmensek, amelyek összmérete nagyjából adott, de azon belül az egyes szereplők (szolgáltatók, platformok) részesedése – üzletpolitikájuk eredményességétől függően – folyamatosan változik. A Nielsen Közönségmérés legutóbbi Alapozó Felmérésében mindenre találunk példákat.

Érdekes párhuzam fedezhető fel az analóg kábel és hagyományos földi tévézés mutatója. Kettőjük között rendre 12 százalékos a különbség, és az elmúlt két év során mindkettő nagyjából 6 százalékot veszített pozíciójából. Az analóg földfelszíni vétel jelenlegi 14 százalékos aránya viszont ebben az évben, a lekapcsolás két ütemének megfelelően biztosan el fog fogyni. Gyakorlatilag ez az együttes folyamat nevethető az igazi digitális átállásnak, hiszen a két analóg platform együttes 12 százalékos csökkenése hűen visszatükröződik a digitális platformok előretörésében. Ezek együttesen immár megszerezték az abszolút többséget, s így az 51 százalékos aránnyal megtörtén a digitális átbillenés.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. áprilisi számában olvasható.)