MatraiGAz átállás kulcsa

A digitális átállás jóval túlmutat egy egyszerű technológiai váltáson: olyan össztársadalmi érdek, amelynek komoly nemzetgazdasági hozadéka van – jelentette ki Mátrai Gábor az NMHH hírközlési elnökhelyettese a Velencén tartott szakmai konferencián.

A folyamat Magyarország nemzetközi versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, és érinti az egész iparágat. Az állam célja és felelőssége, hogy a digitális átállás folyamatából mindenki profitáljon, ideértve a piaci szereplőket és az ebből a szempontból is leginkább támogatásra szoruló embereket is.

A földi digitális átállás nyomán – az Európai Unió törekvésének megfelelően – a jelenleg analóg műsorszórásra használt frekvenciasáv egy része (az ún. 800 MHz-es sáv) felszabadul. Ez a digitális hozadék lehetőséget biztosít a szűkös erőforrás kulturális, gazdasági és társadalmi szempontból a korábbinál hatékonyabb elosztására. A spektrum értékesítése lehetővé teszi, hogy országos lefedettségű legyen a mobil szélessávú szolgáltatás. Ennek a frekvenciasávnak megvan az a technikai sajátossága, hogy kevés bázisállomás segítségével is nagy területet lehet besugározni, így jól hasznosítható a gyérebben lakott területeken. Ez egyben hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, valamint a digitális szakadék csökkentéséhez is.

Nemzetközi kitekintésében Mátrai Gábor sorra vette a digitalizálási stratégiát befolyásoló tényezőket. Ilyen például, hogy egy adott tagállamban milyen a földfelszíni televíziós platform jelentősége. Ahol magas a kábeles ellátottság, ott viszonylag gyorsan meg tudták valósítani az átállást (lásd Hollandia, Svájc, Németország). Hosszabb előkészítést, felkészítést igényelt végrehajtás ott, ahol a lakosság nagy része földfelszíni platformon televíziózik (pl. Spanyolország, Görögország, Olaszország). Hasonlóan lényeges szempont, hogy van-e elegendő mennyiségű spektrum az egyidejű, párhuzamos (simulcast) sugárzásra. Több államban a teljes digitális lefedettséghez először le kellett kapcsolni az analóg műsorszórást. Svájcban például először részlegesen le kellett állítani az analóg hálózatot, hogy elindulhasson a digitális platform. Amíg Németországban 3-9 hónap, addig Finnországban 6 éves simulcast időszak volt, mert az utóbbinál az elegendő mennyiségű frekvencia jóvoltából elindulhatott a DTT platform az analóg mellett. A lakosság hajlandósága a váltásra két tényezőtől függ: hogy elérhetőek-e a kiskereskedelemben (megfelelő áron) az eszközök, és hogy mennyire attraktív a földfelszíni platform kínálata. Ebből a szempontból, úgy tűnik, Magyarország időben lép...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. áprilisi számában olvasható.)