Július 31-én, szerdán 12 óra 30 perckor a Kab-hegyi, a Széchenyi-hegyi, a győri, a szegedi és a szentesi tévéadók, valamint a hozzájuk kapcsolódó átjátszóadók befejezték az M1, az RTL Klub és a TV2 analóg adásainak közvetítését, s ezzel – a tapasztalatok szerint zökkenőmentesen – lezárult a földfelszíni digitális átállás első szakasza.

A digitális átállás annyiban az egész országot érintő technikai kérdés, hogy a második ütem után teljesen megszűnik az analóg sugárzás, és a helyébe lépő új technológiával az ország közel 100 százalékát kell lefedni. Társadalmi szempontból kevésbé mondható országos ügynek, hiszen az emberek több mint 80 százaléka előfizet valamilyen televíziós szolgáltatásra, tehát egyáltalán nem használ antennát a földi adás vételére. Az érintettek körét és számát tekintve különböző számok láttak napvilágot az elmúlt időkben. Az NMHH korábbi gyorsjelentései szerint „közel 800 ezer háztartás túlnyomó zömében a tető- vagy szobaantennával fogható adásokat néznek”.

Kovács Endre, az átállási projekt vezetője egy tavaszi konferencián már arról számolt be, hogy a leginkább érintett háztartások aránya két év alatt kétharmadára, vagyis a 2010 évi 16 százalékról 2012 végéig 11 százalékra csökkent. A négymillió magyar háztartásból 416 ezerben néztek csak analóg földfelszíni adásokat, további 103 ezer háztartás másodlagosan érintett, mert valamilyen előfizetéses csomag mellett, otthon vagy akár a nyaralójukban második platformként használnak hagyományos antennát.

Az összlakossághoz számítva ez eléggé csekély részarány, de mivel az érintettek az ország bármely terültén élhetnek, ellátásukhoz mégiscsak szükséges a közel teljes lefedés. És ezzel a kör bezárul...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. szeptemberi számában olvasható.)