Az elmúlt évtizedekben a család „megbecsült tagja” volt televízió, meghallgattuk és megbeszéltük, amiket mondott. Mára mintha veszítene jelentőségéből. Mi az oka, miért és hogyan változtak meg tévézési szokásaink? A kérdésekre Kis Gergely partner, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. szakértője segít válaszokat találni, a 2014 áprilisában, a 18 év feletti, rendszeresen internetező lakosság körében végzett televíziós online kutatásuk tapasztalatai alapján.

Hogyan lehetséges az, hogy már a jó öreg tévének is versenyeznie kell a figyelmünkért?

Legalább két oka van ennek: egyrészt az életvitelünk is pörgősebbé vált, másrészt új „családtagok” érkeztek közénk. Igaz, hogy kutatásunkat az internetezők körében végeztük, de mivel az embereknek egyre nagyobb része, ma már közel 60 százaléka rendszeresen csatlakozik a világhálóra (6% ritkábban mint hetente internetezik), így az eredményeink általánosságban is hű képet adnak a szokások változásáról. Kiderült, hogy a felnőtt lakosság négyötödénél (79%) a tévénézés már jellemzően nem kizárólagosan végzett cselekvés, hanem csak egy a további, párhuzamosan végzett tevékenységek közül. A legtöbben valóban az internetezést említették, és többségükben (27%) ezt már laptopon teszi, az asztali számítógépen csak második 24 százalékkal. De ne higgyük azt, hogy mindenért a technikai eszközöket kellene okolnunk, például az olyan háztartási munkákat, mint a vasalás, főzés vagy éppen a takarítás is gyakran a tévé mellett végezzük. Az okostelefonon és táblagépen internetezés is megjelent már a párhuzamos tevékenységek között, bár alacsonyabb elterjedtségük miatt egyelőre még kevesebben említették őket (16% és 6%). A netezők esetében tehát a tévének meg kell küzdenie a figyelemért a több képernyő között...

A pillanatnyi egyéni igények mennyire jellemzőek a tartalom kiválasztásában?

A hagyományosnak mondható tévénézés mellett fokozatosan nő a videónézés szerepe a korábban említetteknek megfelelően az olyan okoseszközökön, mint például az okostelefon és a táblagép, jelenleg ez a legjellemzőbb mozgóképes tartalomfogyasztási forma. Az interneten számos online videónézésre alkalmas oldallal lehet találkozni. Kutatásunk során a legnépszerűbbnek egyértelműen a YouTube bizonyult, a rendszeresen internetezők 97 százaléka jelezte, hogy valamilyen rendszerességgel meg szokta látogatni ezt az oldalt...

Az ingyenes – netán illegális – tartalmak mellett vajon milyen esélye lehet a fizetős nemlineáris szolgáltatásoknak?

Kutatásaink szerint az emberek többsége nem szeretne, nem akar mindáron fájlokat cserélni, mert túl körülményes és jogsértő. Ha van legális alternatíva, könnyen kezelhető módon és reális áron elérhető tartalom, akkor lesz igény és fizetőképes kereslet is iránta...

Galvács László

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2014. július-agusztusi számában olvasható.)