TatarbifszA streaming korában, amikor az on-demand kínálat, a torrentezés, illetve a nagysebességű internet mellett házimozi-csodák állnak a fogyasztók rendelkezésére – 1 százalékuk Amerikában a Bosszúállók: Végjáték című filmet már házi Imax-vetítéshez is beszerezte –, sokak szerint az a filozófia terjedt el, hogy ha egy filmet lát valaki, az nem nagy szám, mert folyamatosan nézni kell az újabb kínálatot. Vagy mégis?

A bevezetőben említett iskolának a kifejezője Ted Sarandos, a Netflix kreatív vezérigazgatója, aki így értékeli a filmnézési élményt: „Egyetértek azzal, hogy moziban megnézni egy filmet, az nagyszerű élmény, de nem érzem úgy, hogy érzelmileg más hatások érnek, ha a Netflixen megnézek egy filmet, mintha ezért moziba mennék”.

Nos, ezzel az állítással nemcsak a Fast Company című amerikai lap vitatkozik, hanem az egész USA-beli mozi-látogatási gyakorlat is cáfolja. Ma ugyanis, amikor a Netflix és a streaming szolgáltatások előretörésével sokan a mozik végnapjait jósolták, a valóság az USA-ban bőségesen rácáfolt a borús jóslatokra. A mozik bevételei ugyanis tavaly 7 százalékkal növekedtek, az emberek pedig „elavult” szokások rabjaiként szívesen fizetnek azért, hogy egy ablak nélküli nagy teremben vadidegenekkel együtt nézzék meg a filmeket. A mozik tehát Amerikában virágzanak, már csak az a kérdés, hogy miért.

Jelképes az a jelenet, amikor az egyik amerikai filmben Michael Keaton egy vidámpark tulajdonosaként elmagyarázza a kis vándorcirkusz tulajdonosi szerepében feszengő Danny De Vitonak: „ A szórakoztatás jövője az, ha az embereket hozzuk a szórakozás lehetőségéhez, és nem fordítva”. Amerikában, főleg a Netlfix 2014-es világméretű menetelésének kezdete óta, átstrukturálták a „culturplex” kifejezést, és létrehozták a „teljes körű szolgáltatást nyújtó filmszínházak” fogalmát. Az óriási mozi-láncokon kívül a ranglista 20. helyezettje is arra törekszik, hogy az emberek a filmnézési élmény miatt járjanak a moziba. Azért alakítottak ki sörfőzdék közelében mozikat, hogy film közben felszolgálják a házi sört és az ingyenes pattogatott kukoricát, illetve hoztak létre olyan luxus-mozikat, amelyekben a tatárbifsztek mellé drága pezsgőket is visznek a székek melletti asztalhoz. A film szerelmesei számára a mozi-komplexumban lévő tematikus bároknak szintén közösségformáló hatásuk van. Ezeknek a közösségeknek az összekovácsolása inkább zajlik a valós életben, illetve a mozi-vállalat honlapján, mint a közösségi portálokon. És ez működik ma Amerikában, ahol a filmszínházak jegyárai 9-10 dollárnál kezdődnek, de elérhetik akár a 30 dollárt is a luxus-mozik esetében. A teljes körű szolgáltatást nyújtó filmszínházak divathulláma a Fast Company szerint nemcsak New Yorkra és Los Angelesre korlátozódik, hanem magával ragadta már a kis regionális mozi-láncokat is.

Békés Sándor

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2019. novemberi számában olvasható.)