Az idei ősz egyik slágere a közelmúltban megjelent Digital News Report 2020 című átfogó tanulmány, amelyet a Reuters Intézet és az Oxfordi Egyetem közösen készített. Az évente megjelenő tanulmány idei, 6. kiadása a koronavírus hatását elemzi az online hírvilágra.

Egyik kulcsmegállapítása, hogy a hírmédiumok digitalizálási folyamatát felgyorsította a Covid-19 világjárvány, a járvány-hatás azonban kétélű fegyvernek bizonyul. Egyrészt a hírmédia digitalizálását valóban felgyorsítja, másrészt azonban a járvánnyal együtt járó gazdasági válság új üzleti modellek kialakítására kötelezi a társaságokat. A járvány erősítette a felhasználók hírmédium iránti bizalmát, azonban ez az elemzés készítői szerint csak átmeneti jelenség. Más változások viszont azt jelzik, hogy egyre erőteljesebben folyik egy digitalizáltabb, mobilra hangoltabb, sokcsatornás, platformok által uralt médiatájkép kirajzolódása.

A hírüzletág jövőjébe betekintést nyújtó tanulmányt 40 európai, amerikai, ázsiai és afrikai országban készítették el mintegy 80 000 felhasználó megkérdezésével, két lépcsőben. Először a világjárvány előtti állapotot rögzítették, majd áprilistól kezdve pótfelméréseket készítettek Angliában, az USA-ban, Németországban, Spanyolországban, Argentínában és Dél-Koreában, hogy érthetővé váljon a járvány hatása az adott országok hírmédiumaira.

A járvány hatására az említett hat országban a televíziós hírfogyasztás – előzőleg az online hírekhez képest csökkenő trendje – átlagban 5 százalékos emelkedést könyvelt el. A közösségi médiát is magukban tartalmazó online hírforrások 2 százalékkal emelkedtek, míg csak a közösségi média felületeken megjelenő hírfogyasztás a TV-hez hasonlóan, szintén 5 százalékkal bővült. A forgalomnövekedés főként a mértékadó hírcsatornák online felületein következett be. Jó példa erre az angol BBC honlapja, amelyet a lezárás első szakaszában 70 millió egyedi látogató keresett fel. A felméréseket készítő kutatói csapat szerint a világjárvány átmenetileg felerősítette a hírszervezetek iránti érdeklődést. A járvány előtt csak a megkérdezettek 38 százaléka mondta azt, hogy általában megbízik a hírekben, és kevesebb, mint 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy bízik az általa kedvelt hírforrásban. A dolgok lényegesen megváltoztak a koronavírus-válság bekövetkeztével, ugyanis már áprilistól a hírszervezetek 59 százalékos megbízhatósági besorolásra szöktek fel, elérve a nemzeti kormányok bizalmi szintjét, és lényegesen meghaladva az egyes politikusok iránti bizalom mértékét. Amikor pedig a Covid-19 világjárványhoz kapcsolódó információkról volt szó, a média iránt tanúsított bizalom több mint kétszeresen meghaladta a közösségi médiához, videó-platformokhoz vagy üzenetküldő szolgáltatásokhoz való kötődés szintjét...

Békés Sándor

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2020. októberi számában olvasható.)