elnök, Gazdasági Versenyhivatal
A legjelentősebb idei lépés az ágazati vizsgálat megindítása

RigoCsB GVHAz idei év több jelentős versenyhivatali eljárást hozott a magyarországi hírközlési, illetve médiapiacon.

A Versenyhivatal antitröszt területen tett legjelentősebb idei lépése az ágazati vizsgálat megindítása volt a műsorszolgáltatás és -terjesztés piacán. A GVH-hoz beérkezett jelzések szerint a televíziós műsorszolgáltatók a jelentősebb méretű műsorterjesztő vállalkozások számára kedvezőbb díjak mellett nyújtják szolgáltatásaikat, mint a kisebb műsorterjesztőknek. Így a kisebb műsorterjesztő szolgáltatóknak eleve magasabb költségeik keletkeznek, mely akár versenyhátrányt is jelenthet számukra, ami a kínálat torzulását vagy korlátozását okozhatja. Ez végső soron oda vezethet, hogy a hazai fogyasztók választási lehetősége kevesebb számú szolgáltatóra, rosszabb ár-érték arányú programcsomagokra korlátozódik.

Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy a nagyobb műsorterjesztők által generált fokozottabb ár- illetve minőségi verseny, illetve egyes hírközlési szolgáltatók hatékonyságának növekedése a fogyasztók számára akár pozitív hatásokkal is járhat. Az ágazati vizsgálat ezért kiterjed a piaci folyamatok fogyasztói jólétre gyakorolt hatásának vizsgálatára is. A GVH a vizsgált piacokon arra törekszik, hogy a vállalkozások közötti verseny a legjobban szolgálja a fogyasztók érdekeit mind a szolgáltatók közötti választási lehetőség, mind a versenyképes árak tekintetében.

Az ágazati vizsgálat előreláthatólag 2021 folyamán zárul le, annak eredményéről a GVH jelentést készít majd és közzéteszi a honlapján. Az ágazati vizsgálat során feltártak fényében a Versenyhatóság ajánlásokat fogalmazhat meg a piaci szereplők részére, a tisztességes és hatékony verseny fenntartása, előmozdítása érdekében.

A GVH a hírközlési piacokat érintő antitröszt ügyei közül a Magyar Telekom számára egy tavaly lezárult erőfölényes ügyben, a vállalkozás Flip díjcsomagjai kapcsán előírt kötelezettségvállalások módosítása tárgyában indított utóvizsgálat zárult le 2020-ban. A Magyar Telekom a GVH fellépésének eredményeként 2019 végén kötelezettséget vállalt arra, hogy 406 új településen bevezeti olcsóbb, Flip elnevezésű triple-play csomagját. A vállalkozás azonban utóbb jelezte a GVH felé, hogy 11 település tekintetében technikailag lehetetlen számára a Flip csomag bevezetése, mivel nem rendelkezik az ahhoz szükséges műszaki paraméterekkel bíró hálózattal. Az utóvizsgálati eljárásban ezért a GVH azt ellenőrizte, hogy indokolt-e módosítani a kötelezettségvállalásban foglaltakat a vállalkozás kérelme szerint. Az eljárás során a hatóság megállapította, hogy a hálózati képességek alakulása kizárólag a Magyar Telekom érdekkörében felmerülő okoktól függ, így a kötelezettségvállalás utólagos módosítása nem indokolt. A GVH azonban végül módosította eredeti döntését, és eljárási bírságot szabott ki a vállalkozással szemben.

A GVH 2020-as fogyasztóvédelmi működésének körében is számos, a hírközlési- és médiapiacot befolyásoló döntést hozott idén. A Hivatal az év elején állapította meg, hogy a Magyar Telekom megtévesztette a fogyasztókat maximális sebességű hálózatot ígérő állításával „Most generáció” kampányában. A fogyasztók ugyanis a reklámok alapján nem tudhatták, hogy a maximális sebesség pusztán egy általános, a szolgáltatás gyorsaságára vonatkozó, szubjektíven értelmezendő ígéret, és megalapozottan gondolhattak arra, hogy a Magyar Telekom a technikailag lehetséges leggyorsabb internetezést ígéri hálózatán. A cég 350 millió forintos versenyhivatali bírságot kapott, amelyet azonban csökkenthetett a fogyasztóknak nyújtott kompenzációval. A távközlési cégnek ezzel párhuzamosan egy másik jogsértéséért is felelnie kellett: szintén tisztességtelennek bizonyultak 0 Ft-os vagy kedvezményes készülékárakat reklámozó kampányai. A reklámokból ugyanis nem derült ki, hogy a telefonkészülékekhez kapcsolt, 2 éves hűségidővel értékesített tarifacsomagok havidíja a telefonok árának egy részét is tartalmazza. A hirdetések alapján a fogyasztók nem ismerhették az előfizetésbe beépített árrész nagyságát, így végső soron azt sem, hogy milyen áron jutnak a készülékekhez. A cégnek ezért a jogsértéséért 670 millió forintos versenyhivatali bírságot kellett fizetnie.

A piacot érintő idei döntések közül több olyat is megemlíthetünk, amelyek egy klasszikus televíziós marketing területhez: a teleshop-reklámozáshoz köthetők. A GVH januárban állapította meg, hogy egy TV-shop cég (és anyavállalata) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg egy hősugárzó készülék népszerűsítésekor. A reklámok ugyanis számos szempontból jogsértőnek bizonyultak: például többek között valótlanul tulajdonítottak gyógyhatást a fűtőkészüléknek. A GVH 125 milliós bírságot szabott ki a visszaesően jogsértő cégre és német anyavállalatára. Ezen üggyel kapcsolatban kiemelnénk ugyanakkor azt is, hogy a Hivatal – mely a törvényi keretek között, lehetőségei szerint honorálja a vállalkozások együttműködési törekvéseit – jelentős (több mint 100 milliós) bírságcsökkentő tényezőként értékelte, hogy a vállalkozások beismerték a jogsértést, és vállalták a jövőbeni hasonló problémák elkerülését elősegítő vállalati belső eljárásrend, ún. megfelelési program bevezetését.

Egy másik emblematikus teleshop-műsor, az Ékszer TV működtetője viszont már lényegesen magasabb, 480 millió forintos bírságot kapott ősszel, amiért agresszív kereskedelmi gyakorlatot tanúsított. A műsor ugyanis valótlanul állította, hogy a bemutatott ékszerek csak nagyon korlátozott ideig és mennyiségben állnak rendelkezésre a reklámozott, kedvező áron, hogy a fogyasztókat azonnali vásárlásra ösztönözze. Ezeket a kedvezményes árakat egyébként – mint a vizsgálat során kiderült – fiktív, korábban sosem alkalmazott és piaci árszínvonalnak sem tekinthető alapárakhoz viszonyították. Szintén jogsértőnek bizonyultak az adás merész kijelentései a reklámozott ékszerekről, mint például „a Pápa áldásával”; vagy „Diana hercegnő eljegyzési gyűrűje”.

Az Ékszer TV-vel kapcsolatban egyébként egy másik, újonnan indított eljárásról is be kell számolnunk a COVID-19 vírusjárvánnyal kapcsolatban népszerűsített termékek (például kézfertőtlenítők) valószínűleg tisztességtelen reklámozása miatt. A GVH ugyanis azt gyanítja, hogy a cég a feltüntetett „eredeti” árat korábban valószínűsíthetően nem alkalmazta, emellett megtévesztően kelthette azt a benyomást, hogy a kínált termékek csak korlátozott ideig és folyamatosan csökkenő készletben állnak rendelkezésre a „kedvezményes” áron. Kiemelnénk, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása természetesen még nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul.

A klasszikus televíziós marketing mellett a modernebb reklámformák is felbukkantak a GVH eljárásaiban. A versenyhatóság egyik lényeges döntése volt 2020-ban, hogy véleményvezéreken keresztüli reklámozás kapcsán – miután az elmúlt években iránymutató jellegű, de bírság kiszabását mellőző kötelezettségvállalásokkal és az influencer-marketingről szóló tájékoztatóval megfelelő támpontokat adott a piac számára – a GVH immár elvárja e szabályok betartását. A korábbi, elnéző időszak lezárultát követően így sor került ezen a területen az első bírság kiszabására. A bírságot a versenyhatóság Berki Renáta Instagram-posztjaiért szabta ki, melyekkel az influenszer egy óra- és ékszerkereskedő cég termékeit népszerűsítette hónapokon keresztül úgy, hogy a fogyasztók ezt nem ismerhették fel a bejegyzésekből.

A GVH egy Youtube-on futó websorozat kapcsán indított versenyfelügyeleti eljárást az alapvetően gyermekeket és fiatalkorúakat célzó Ask Bongo („Kérdezd Bongot!”) SMS-szolgáltatás reklámjai miatt, ugyanis valószínűsíthető, hogy a műsorban való megjelenésért ellenszolgáltatást nyújtottak, azonban ez nem tűnik fel egyértelműen a fogyasztóknak. Valószínűsíthető az is, hogy a websorozatban – jogsértő módon – gyermekeknek szóló, közvetlen felszólítás jelent meg az emelt díjas üzenetszolgáltatás igénybevételére. Ebben az ügyben a GVH úgy határozott, hogy ideiglenes intézkedésként felfüggeszti az emelt díjas szolgáltatást és annak reklámozását, valamint eltávolíttatja a már közzétett, de még elérhető reklámjait. A digitális tanrend következtében ugyanis a gyerekek a szokásosnál is több időt tölthetnek okostelefonok és számítógépek előtt, így nagyobb eséllyel találkoznak a veszélyes, valószínűsíthetően jogsértő tartalmakkal.

Szintén elsősorban a gyermekek és fiatalkorúak védelme indokolta a TikTok videomegosztó közösségi oldal ügyében indított eljárást. A GVH azt valószínűsíti, hogy a vállalkozás nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható szakmai gondossággal tájékoztatja a fogyasztókat az online platform működésére vonatkozó lényeges információkról – így például a szolgáltatás igénybevétele során kezelt adatok köréről és azok felhasználásáról. Szintén valószínű, hogy a cég nem az elvárható szakmai gondossággal jár el annak érdekében, hogy a gyermek- és fiatalkorúak reklámoknak való kitettségét moderálja a TikTok platform és szolgáltatás igénybevétele során.

A fogyasztóvédelmi területen említenénk meg a piaci szereplőknek szóló, gyermekeknek szánt reklámokkal kapcsolatos tájékoztatót, amely az eddigi jogalkalmazói gyakorlatunk alapján megfogalmazott szempontokat összefoglalva kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy a vállalkozásoknak mit is érdemes szem előtt tartaniuk a jogsértés megelőzése érdekében.

Az összefonódások ellenőrzésének terén a DIGI és az Invitel fúziója ismételt vizsgálatának lezárása emelhető ki. A GVH 2018-ban feltételek és kötelezettségek mellett járult hozzá, hogy a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. megszerezze az Invitel Távközlési Zrt.-t. A Hivatal azonban a határozathozatalt követően még abban az évben megállapította, hogy döntése az ügyfél által közölt félrevezető tényeken alapult. Ezért visszavonta határozatát és bírságot szabott ki a jogsértésért, ezzel egyidejűleg újból vizsgálat alá vette az összefonódást. Az ismételt vizsgálat idén márciusban lezárult: a GVH ismét feltételek és kötelezettségek előírása mellett járult hozzá, hogy a DIGI megszerezze az Invitelt. A beavatkozások tartalma és hatásuk földrajzi kiterjedése ezúttal bővebb volt, mint a korábbi visszavont döntésé. Ennek egyik oka, hogy a félrevezető közlés éppen az érintett települések listáját érintette, ugyanakkor a hatóság emellett az időközben lezajlott piaci változásokat is figyelembe vette.

Utóbb kiderült, a DIGI a megismételt eljárásban szintén hibás információkat szolgáltatott a Versenyhivatalnak, és újfent nem tájékoztatta a hatóságot a valós helyzetről, ezért a GVH-nak módosítania kellett az újabb határozatát is. A döntés lényegét tekintve nem változott, de a versenyhivatal 20 millió forint eljárási bírságot szabott ki a DIGI-re, amiért a cég mulasztása meghiúsította a hatóság számára a valós tényállás feltárását. A GVH a vállalkozások összefonódásainak ellenőrzésekor alapvetően a felek által rendelkezésre bocsátott adatokból dolgozik, ezért az adathitelesség kérdésének kiemelt figyelmet szentel, és minden olyan vállalati magatartással szemben fellép, amelyek aláássák az adathitelességet az eljárások során.

A médiapiac területén még egy megismételt eljárást említenénk meg: a Magyar RTL Televízió Central Digitális Média online portfóliója feletti irányításszerzéséből adódó összefonódásnak a vizsgálatát, melyet a GVH 2016 szeptemberében a Médiatanács kötelező erejű szakhatósági állásfoglalása alapján tiltott meg. Az M-RTL a hatóság döntését követően a bírósághoz fordult, mely új eljárásra kötelezte a versenyhatóságot. A megismételt eljárásban a felek nyilatkozatai alapján kiderült: az eladó, vagyis a Central Csoport már nem kívánja az ügylet végrehajtását. Mivel a felek akarategyezségének hiánya okafogyottá tette az eljárás folytatását, a versenyhatóság megszüntette a vizsgálatot. Megjegyeznénk, hogy a GVH ebben az ügyben is eljárási bírságot volt kénytelen kiszabni. Az M-RTL ugyanis a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel kért – és megkapott – határidő-hosszabbítás ellenére is akadályozta a tényállás feltárását, valamint ellentmondó információkat közölt a tranzakció tárgyáról, így elhúzta az eljárást és akadályozta a tényállás feltárását. A GVH ezért 20 millió forintos eljárási bírságot szabott ki a televízió-társaságra.

A jövőre vonatkozó trendekről és fejleményekről ezúttal is az év lezárását követően az Országgyűlés számára készített beszámolóból lehet majd tájékozódni, mely részletes, ágazatonkénti és ügytípusonkénti összesítést is tartalmaz a lezárt évről. A Hivatal Beszámolójában a lényegesebb, esetlegesen jogalkotói beavatkozást igénylő területeken ajánlásokkal is élhet az Országgyűlés felé.