SZSZL2021 banner 1000x100 

Minden korábbinál függetlenebb nemzedék nő fel az internet korszakában, amelyben a tekintély csorbul, a felnőtt példaképek eltűnnek, a kommunikáció egyre nehezebben kontrollálható. A fiatalok a tömeges együttesség élményét a virtuális térben élik meg, így kevésbé lázadnak, mint szüleik vagy nagyszüleik. A sokat szidott közösségi oldalak azonban társadalmi támogatást adhatnak nekik. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szakemberek „mutattak fel pillanatképeket” a gyorsan változó ifjúságról.

– A mai fiatal generációt így jellemezte a The New York Times: kamera van a kezükben, fényképezik magukat, azokat rögtön posztolják, lusták, nárcisztikusak és otthon laknak – fogalmazott Kósa Éva médiakutató előadásában az Alkalmazott Pszichológia folyóirat „Internet és Pszichológia” című tematikus számának június eleji bemutatóján. A szakember 1998 óta vesz részt abban az országos, kétévente készített felmérésben, amely a magyar fiatalok médiahasználatát vizsgálja beleértve az internetet is, e hosszú idő alatt hatalmas változásoknak lehettek tanúi a kutatók. Kósa Éva a szűk körű rendezvényen elmondta, a médiával, illetve az interneten töltött idő mennyisége az elmúlt években nem sokat változott, ma is körülbelül 4-5 órát tesz ki, bár a párhuzamos tevékenységek végzése miatt ezt egyre nehezebben lehet mérni, így egyre inkább képernyő előtt töltött időről lehet beszélni. A világháló és a közösségi oldalak használata átformálta a fiatal generációt, a virtuális térben való létezés szocializációjuk szerves részévé vált, ami új jelenségek megjelenéséhez vezetett. Kósa Éva szerint az egyik legfontosabb újdonság, hogy a világról szerzett tapasztalatok közvetett, illetve közvetített módon, soha nem látott mennyiségben jutnak el a mai gyerekekhez, kamaszokhoz. A kultúraátadás ezen megváltozott formája nem egyértelműen rossz vagy jó, – más, mint korábban. Az iskola egyelőre nem tud mit kezdeni ezzel a jelenséggel, sőt a gyerekek, belépve az oktatási intézmények falai közé, úgy érezhetik, hogy a kőkorszakban járnak. Ezzel a viszonyulással azonban az iskolák könnyen elveszíthetik a kultúraközvetítő szerepüket, amelyre pedig nagy szükség lenne...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2014. július-agusztusi számában olvasható.)