Két évtizeddel ezelőtt, 1998. szeptember 4-én a kaliforniai Stanford Egyetem két kiváló hallgatója, az egyaránt 25 éves Larry Page és Szergej Brin megalakította a Google Inc. vállalatot, ami akkoriban csak egy garázscég keresőmotor-próbálkozását jelentette, mára viszont a világ legnagyobb internetes cégévé vált.

Ha ma valaki az interneten böngész, az 10-ből 9 esetben „google-ozik”. A világhírű keresőmotor megalakítása azzal a céllal történt, hogy mindent megjelenítsen, amit feltettek a webre, mégpedig linkekkel utalva az internetező által beírt keresőszóra. Húsz éve sokan még a technológiai cégek közül sem fogták fel annak az alapötletnek a zsenialitását, amellyel a két alapító nemcsak a weben való szörfözést, hanem magát a webet is forradalmasította. Arról már nem is beszélve, hogy ma a Google-t is magába foglaló Alphabet holding jelenleg egy 852 milliárd dollár értékű óriásvállalat, amelynek mintegy 80 000 alkalmazottja van, kereskedelmi forgalma pedig eléri a 100 milliárd dollárt. És még ezeknél az adatoknál is fontosabb, hogy mára az a rangsorolás egyenlő lett az internettel, amit a Google a weben megállapít. Beleértve azokat az egyéb szolgáltatásokat is – így a gmailt – amelyeket ma 1 milliárd ember vesz igénybe világszerte.

A Google néhány innovációja sikertelen volt az elmúlt 20 évben. Ezek közül kiemelendő a mára megszüntetett Orkut közösségi portál, vagy a több éve csak agonizáló Google+, tehát elmondható, hogy a közösségi platformok indításával nem érdemes a cégnek próbálkoznia.

Ám ettől még a Google továbbra is óriáscég marad, amely egyre inkább elmozdul a robotika, az operációs rendszerek, drónok, és többek között a mesterségesintelligencia-fejlesztések felé. Az olasz AGI hírügynökség szerint azonban az igazi kockázatot egyedül az jelentheti a Google számára, ha csakúgy, mint az alapítói tették, a világon máshonnan is a semmiből előjön két számítógépes zseni, hogy letarolja a piacot.

Békés Sándor

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2018. októberi számában olvasható.)