A Facebook weboldalának a május óta beharangozott megújítása a közelmúltban megtörtént, a vállalat szerint így korszerűbb lett az oldal megjelenése, nagy navigációs gombokkal a felső részén. A közösségi web-óriás szerint végre nagyobb hangsúlyt tudtak fektetni a Facebook mai kovászát alkotó csoportokra is, és az üzenetküldési funkció is javult.

Ez mind szép is lehetne, ha ezt a felhasználók igényelték volna, vagy ha nem lennének lényegbevágó járulékos kárai. Elég itt arra utalni, hogy a tényellenőrző csoportok munkája szinte ellehetetlenült, a felhasználóknak pedig vajmi kevés beleszólásuk van abba, hogy milyen reklámáradat jelenik meg a hírcsatornájukon. Új probléma, mondhatnánk, ám ez nem igaz. A probléma régi, és szorosan összefügg a közösségi portálok, főként a zászlóshajó Facebook üzleti modelljével, és azzal a közösségimédia-dilemmával, amelyről napjainkban annyi szó esik, és ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Kevesebb testre-szabás, elfojtott tényellenőrzés

A Fast Company című amerikai lap részletesen elemezte a Facebook nagy átalakítását. Eszerint az oldal kódja annyira megváltozott, hogy számos olyan böngészőbővítmény működése lehetetlenült el, amelyeknek a célja a hírek megbízhatóságának az értékelése, valamint a hírcsatornák testre-szabása volt. Matt Kruse, a Social Fixer tényellenőrző kiterjesztés fejlesztője szerint a 2,6 milliárdos látogatottságú Facebook nagy renoválása akarva-akaratlanul azzal a következménnyel járt, hogy a felhasználóktól elvették a saját oldaluk testre-szabásának a lehetőségét. A tényellenőrzés lényegesen sérült, a Social Fixer például nem képes időbélyegeket megjeleníteni a bejegyzésekhez, sem pedig elrejteni a felhasználók által érdektelennek minősített hozzászólásokat, amelyeknek a szűrése is szinte lehetetlenné válik. Az FBP Purity egy másik kiterjesztés, ami módosíthatja a Hírcsatornát azzal, hogy a felhasználók szűrhetik vele a bejegyzéseket, vagy időrendi sorrendet kényszerítenek a mértéktelen bejegyzés-rengetegre. A hirdetések nélküli videók megjelenése szintén a múlté, és a végtelenségig lehetne folytatni a sort...

Uniós tanulmány a „dilemmáról”

A Netflix filmje annyira erőteljes hatást váltott ki világszerte, hogy ebből az Európai Unió sem maradhatott ki. Jól tükrözi ezt az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által október 28-án megjelentetett 172 oldalas terjedelmes angol nyelvű tanulmány, ami a Netflix-film nyomdokain járva azt vizsgálta, hogy a Facebook és társai által fémjelzett közösségimédia-paletta milyen mértékben befolyásolja az emberek politikai döntéseit és viselkedését.

Az olasz Key4Biz portál idézi Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai biztost, aki szerint a közösségi média a jelenlegi, közellenőrzés-mentes állapotában valós veszélyeket rejt az álhírek és a félretájékoztatás révén, káros társadalmi és politikai viselkedésformákat generálva.

Információ- és viselkedés-ellenőrzés

A vaskos elemzés bevezetőjében megdöbbentő adatsorra lehetünk figyelmesek. A kutatás készítői szerint ugyanis 5 perc alatt a Google-on 20 millió keresést bonyolítanak le, 6,5 millióan lépnek be a Facebookra, 95 millió WhatsApp üzenetet küldenek, 12,5 millió reagálás születik a Snapchat felületén, 23,5 millió videót játszanak le a You Tube videó-megosztón, 1 millió „csicsergés” zajlik le a Twitteren, az Instagramon pedig 3,5 millió tartalmat tekintenek meg a felhasználók. „Ki és milyen hatóságnak a részvételével ellenőrzi ennek a hatalmas adatmennyiségnek a valóságtartalmát?” – teszi fel a megalapozott kérdést a tanulmány.

Mariya Gabriel a tanulmány bemutatásakor kifejtette: az európaiak 48 százaléka naponta használja a közösségi médiát, és politikai véleményt is kifejt online, ezért kijelenthető, hogy két európai polgárból egyet erőteljesen befolyásolhatnak a közösségi média platformjai.

A tanulmány nem osztja az idézett Netflix-filmben kifejtett azon véleményt, miszerint jobb lenne, ha mindenki elhagyná a közösségi portálokat, azonban felhívja a figyelmet a közösségi média használatának a veszélyeire. A felhasználók ugyanis nincsenek a tudatában annak, hogy milyen információkat osztanak meg, és hogy milyen összetett és sokszor átláthatatlan algoritmusok alapján születnek meg az általuk kész tényként kezelt információk. Kimondva vagy kimondatlanul a tanulmány szerint is a technológiai cégek demokratikus kormányzati ellenőrzésre lenne szükség a közösségimédia-dilemma feloldására.

Békés Sándor

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2020. novemberi számában olvasható.)