SZSZL2021 banner 1000x100 

Trump FacebookAmikor január 6-án a Donald Trump leköszönő amerikai elnök beszéde által is feltüzelt hívei megrohamozták a washingtoni Capitolium épületét, megdöbbent a világ. Thierry Breton, az Európai Unió belsőpiacért felelős biztosa a Politico című lapban úgy fogalmazott, hogy ez a nap volt a közösségi média szeptember 11-éje.

Ahogyan 2001. szeptember 11. eseményei globális biztonsági paradigmaváltást jelentettek, úgy 20 évvel később igen hangsúlyosan merül fel a közösségi médiának a demokrácia iránti felelőssége. Január 6. után a közösségi média tenni akart valamit, és amit akart, azt meg is tette. A közösségi platformok blokkolták a választásokat elvesztő, de akkor még hivatalban lévő amerikai elnök közösségimédia-beli megszólalási lehetőségeit azzal az indoklással, hogy az elnök üzenetei veszélyeztetik a demokráciát, illetve gyűlöletet és erőszakot szítanak. Függetlenül attól, hogy a regnáló amerikai elnök elhallgattatása szükséges volt-e vagy sem, felmerül a kérdés: helyes-e egyáltalán egy ilyen horderejű döntést a saját anyagi érdekeiket követő technológiai vállalatok kezébe adni, bármilyen demokratikus felügyelet nélkül? A washingtoni zavargások bebizonyították, hogy a közösségi média, ez a Thierry Breton szavaival élve, „vadnyugatra emlékeztető digitális tér” alapvető hatást gyakorol a modern demokrácia alapjaira. Nyilvánvalóvá vált, hogy a digitális közösségi médiatér – ahol a gyermekpornográfiától a terrorizmusig minden előfordul, és amelynek a Facebook és Twitter által fémjelzett platformjain szervezték meg egyébként a Capitolium elleni ostromot is – szabályozásra szorul, meghatározva ezeknek a platformoknak a polgárjogi felelősségét a felületeiken megjelenő tartalmak iránt.

Domenico Talia, az olasz Calabria Egyetem professzora a Key4Biz portálnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a közösségi média döntései egy vezető állam politikusával szemben megmutatják, milyen vezető politikai szerepet játszanak a digitális platformok és tulajdonosaik a mai világban, amikor a hagyományos politikai szereplők kénytelenek a közösségi média szolgáltatásait igénybe venni. Talia szerint ugyanakkor a közösségi média platformok működési technológiái és algoritmusai nem publikusak a nyugati világban, és nincsenek a kormányok és a parlamentek ellenőrzése alatt. „A digitális magánkolosszusok bármelyik pillanatban úgy dönthetnek, hogy a politikai viták színterére lépve, ők diktálják a játékszabályokat. Régen azzal érveltek, hogy nem felelősek a felhasználóik által közzétett tartalmakért, ma viszont már látják: eldönthetik, mit közölhetnek, és mit nem” – hangsúlyozta Domenico Talia.

a lépés élénk tiltakozást váltott ki az Európai Unió vezetői részéről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon fejezte ki nemtetszését a digitális platformok algoritmusoktól körülbástyázott befolyásának a túlburjánzása iránt. Továbbá azt kérte, hogy a platformok tegyék átláthatóvá az általuk alkalmazott algoritmusokat. A már idézett Domenico Talia professzor pedig kiemelte: ami Donald Trump egykori elnökkel megtörtént, az bármikor bárkivel megtörténhet. Elég azt gondolni, hogy csak politikai előny származhat belőle, ha továbbra is hagyják magánállamokként működni a szűk körű elit tulajdonában lévő közösségi platformokat bármilyen demokratikus ellenőrzés nélkül. „A digitális világ szabályozását nem lehet a digitális oligarchiára bízni” – húzta alá Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter az uniós Euractiv portálnak adott nyilatkozatában.

Békés Sándor

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2021. februári számában olvasható.)