A tévé még őrzi vezető pozícióját

Telítődni látszik a távközlési szolgáltatások piaca. Bár különböző szinteken, de gyakorlatilag stabilizálódott az ellátottsági mutató a tévé-előfizetéseknél, a mobiltelefóniában, az internetnél és a vezetékes telefonoknál is, bár az első háromnál az eddigi növekedés, míg az utóbbinál a visszaesés állt meg. A mobilinternetben van még lehetőség. Nagyjából ezek a legfontosabb tanulságai az NMHH megbízásából végzett legutóbbi átfogó piackutatásnak.

Televízió, távközlés, internet – a KSH statisztikai tükrében

Az idei második félév végén a televízió-szolgáltatás előfizetéseinek 53 százalékát (közel 2 millió) a triple-play – azaz a tévé-, a vezetékeshang- és az internetszolgáltatást egyaránt tartalmazó – előfizetések adták, bár számuk 1,7%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Közgyűlés és konferencia – a közeledés jegyében

Idén újból közösen szervezte meg szokásos őszi közgyűlését és kiállítással egybekötött szakmai konferenciáját a Magyar Kommunikációs Szövetség, valamint a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség szeptember 24-én, a Club Tihanyban.

Az elmúlt egy-másfél évtized alatt azt lassan elfogadta a piac, a kábeltársaságok a televízió mellett internetet és telefonszolgáltatást is nyújtanak. Az még kevésbé megszokott, hogy ezek a társaságok a családok mellett az üzleti vállalkozásoknak is kínálják ugyanezek – sőt még többet. De természetesen erre is léteznek példák. A lehetőségekről és a konkrét megoldásokról Bodon Ildikó, a UPC Magyarország B2B üzletágának igazgatója nyilatkozott lapunknak.

Lehetnek csúszások

Már csak alig négy hónap van hátra az EU Digitális Menetrendjében szereplő célok teljesítéshez – a menetrendben előírtakhoz képest itthon két évvel korábbra vállalt végső határidőig. Hogyan állnak a szolgáltatók a Szupergyors Internet Program keretben megvalósuló fejlesztésekkel? – erre kértünk választ néhány társaságtól.

A magyar SZIP szülei és testvérei

Miközben a hazai szolgáltatók a SZIP lázában égnek – hiszen már csak pár hónap van hátra a szélessávú hálózatfejlesztésre vállalt év végi határidőig –, addig az EU más tagállamai még lazíthatnak valamelyest, hiszen az uniós végső céldátum 2020. A fejlesztések persze mindenhol zajlanak, ám az Európai Számvevőszék megbízásából készített tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul.