Idén a Magyar Kommunikációs Szövetség szakmai elismerését jelző „Magyar Kábeldíjat” Kuller Istvánnak, a győri Vitech Uno Kft. ügyvezetőjének ítélték oda. A szakember a siófoki konferenciát követően külön is nyilatkozott lapunknak.

Technológiák és szolgáltatók harca

A televízió-szolgáltatás 80 százaléka már digitális technológián történik, az internet-előfizetések száma átlépte a 10 milliót, a vezetékes telefonoknál tovább nőtt a VoIP-hívások időtartamának aránya, a mobilpiac telítődött, ám dinamikusan nő az adatforgalom – ezek a legfontosabb megállapításai a KSH 2019. II. negyedévi eredményeket értékelő jelentésének.

Gigabites internet 60 GHz-en

Fölöttébb érdekes és sikeres innovációról számolt be a siófoki konferencián Magyar Telekom képviseletében Balogh Attila, amelynek keretében sikerült elérni a gigabites vezeték nélküli internet-szolgáltatást az otthonokban. A Mikebudán és Márkón jelenleg is zajló pilot projekt részleteit a szakember külön is kifejtette lapunknak.

Közgyűlés és konferencia – új utakon

Ismét közösen szervezte meg szokásos őszi közgyűlését és kiállítással egybekötött szakmai konferenciáját a Magyar Kommunikációs Szövetség, valamint a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség szeptember 30-án, ezúttal Siófokon.

Mit mér és mire panaszkodik a magyar netező?

Négyéves az NMHH szélessávú szolgáltatásokat összehasonlító portálja, a Szélessáv.net, amely az elmúlt egy évben 211 kihelyezett mérőeszközzel több mint 1,3 millió mérést végzett el. Ezzel kapcsolatban a hatóság egy reprezentatív felméréséből az is kiderült, hogy 2018-ban az internetezők többsége – 58 százaléka – leginkább az otthoni internetes telefonálásra panaszkodott, amit a videotelefonálásra (56%) és az online filmnézésre (52%) vonatkozó elégedetlenség követett.

Mit tárt fel az Európai Számvevőszék Különjelentése?

Az Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan, ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Az Európai Számvevőszék megbízásából készült egy tanulmány, amelyben megvizsgálták, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok intézkedései eredményesek voltak-e a kitűzött célok eléréséhez. A tapasztalatokról Iliana Ivanova, a jelentésért felelős számvevőszéki tag, a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott II. Kamara elnöke tájékoztatta lapukat.