Egy helyi baráti társaság kezdett kábelhálózat építésébe Pilisen a rendszerváltás idején. Noha a lokálpatrióták akkoriban több közmű megvalósításában is gondolkodtak, maradt végül a kábel.

Nem bánták meg, mint ahogy azt sem, hogy közülük az egyetlen nő vette át idővel a társaság irányítását. A mindennapok tapasztalataiból ez derül ki, hogy a triple play rendszerint mindenhol beválik, ám az emelt szintű szolgáltatások bevezetése már megfontolásra készteti a kisebb szolgáltatókat.

1989 körül Pilisen, hasonlóan sok kisebb és nagyobb magyarországi településhez, nem volt kiépített gáz, szennyvíz és kábelrendszer sem. Egy helybéli baráti társaság, amely sokféle végzettségű és foglalkozású emberből állt, úgy gondolta, ideje ezen változtatni. A kábeltévézés ötletét egy nyomozó barát vetette föl, az elképzeléssel nem sokkal később az önkormányzatot is megkeresték a helyiek. A városházán örültek a kezdeményezésnek, és támogatásul adtak az akkor szerveződő cégnek egy földterületet, ahová a szolgáltató többfunkciós – itt kapott helyet a fejállomás, később pedig az ügyfélszolgálati iroda – épülete került, amely az évek alatt háromszintesre bővült.

1992 decemberéig négy ügyvezető felügyelte a Pilisi Közmű Építő Üzemeltető Szolgáltató Kft.-t, hárman menet közben lemondtak, az irányítási feladatok így a cég egyetlen női tagjára hárultak.

– Nem akartam vezető lenni, az élet hozta, de a tulajdonostársak, akik azóta sem változtak, bíztak bennem, és ma is elégedettek a munkámmal – mutatja be igazgatóvá válását Somodi Józsefné.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. szeptemberi számában olvasható.)