Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a Kábelkonferencia megnyitóbeszédében értékelte a magyar hírközlési piac és a hazai hálózati infrastruktúra helyzetét, valamint ismertette a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzéseit. Aranyosné dr. Börcs Janka, az NMHH főigazgatója elsősorban a kábeles műsorterjesztési hálózatok szempontjából elemezte a piaci folyamatokat és piac szabályozásának új irányait.

Négy tényező indokolja a NIS szükségességét. Első az infokommunikációs (IKT) szektor jelentősége, hiszen ez adja a GDP 12 százalékát (ez közel duplája az európai uniós átlagnak) és a foglalkoztatás kb. 7%-át. Hasonlóképpen de ellentétes irányban meghatározó az IKT-szektor helyzete, ugyanis a hazai piacot az uniós átlag alatti penetrációs és használati mutatók jellemzik. Harmadik szempont, hogy a NIS céljainak teljesítése szükséges a 2014-2020 közötti uniós források megpályázásához. Végül fontos az is, hogy pénzügyi és intézményi szempontból kiemelt kormányzati figyelmet élvez az IKT szektor. Az új stratégia a digitális ökoszisztéma minden elemét egyenlően fontosnak tekinti: ez a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele.

A stratégia négy pilléren nyugszik, ez a digitális infrastruktúra (újgenerációs hálózatok, hatékony spektrum-gazdálkodás), a digitális készségek (vagyis a digitális írástudás terjesztése, a másodlagos digitális megosztottság csökkentése), a digitális gazdaság (fejlett IKT-szektor, infokommunikációs szempontból versenyképes vállalkozások) valamint a digitális állam (amelynek része az e-közigazgatási szolgáltatások, és a belső folyamatok IT-támogatása).

Változó szerepek, szereplők, szabályok

Az NFM szakemberének gondolatait folytatva az NMHH képviselője elmondta, hogy az IKT szektoron belül az elektronikus hírközlési piac mérete Magyarországon évről évre növekedve 2012-ben mintegy 885 Mrd forintot tett ki, amely a GDP kb. 3 százaléka. Az OECD 2013-ban publikált, de 2011-es adatai szerint a magyar elektronikus hírközlési szektor bevétel-arányos beruházásai meghaladják az OECD tagállamok átlagát. A hálózatépítés üteme azonban csökkent az utóbbi években Magyarországon, sőt bizonyos szegmensekben (sötétszál, alépítmény) le is állt.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. októberi számában olvasható.)