KeryF2Hatodik hároméves ciklusát kezdi Kéry Ferenc a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnökeként, a vezető tizenöt éve vesz részt nemzetközi és hazai szinten az érdekképviseleti munkában. Az elmúlt években a gazdasági, jogi, társadalmi környezet jelentősen átalakult mind Európában, mind itthon, a változások új és még több feladat megoldása elé állították a szövetséget. Újbóli megválasztása apropóján a távközlésben a közelmúltban lezajlott folyamatokról, a szervezet régi-új kihívásairól kérdeztük az MKSZ vezetőjét.

Legutóbb 2008-ban készítettünk Önnel nagy interjút, azóta sok minden történt a távközlési, illetve a kábelszakmában. Kezdjük talán az ágazat nemzetközi helyzetével. Milyen változások történtek az európai érdekképviseletben?

Arról talán kevesebbet lehetett hallani a magyar sajtóban, hogy korábban két európai szervezet képviselte a szakmát. A Cable Europe mellett 2002-ig létezett egy kelet-közép európai tagságú szövetség (APEC) is, amely a lengyelek kezdeményezésére alakult meg, és amelynek a régió szinte valamennyi országa tagja volt. Nehézkesen működtünk, a gazdagabb nyugati államok hiánya miatt gazdaságilag sem voltunk túl jó helyzetben, emellett az is kiderült számunkra, hogy nincs két Európa a távközlés szempontjából. Noha akkor már a kétsebességes kontinensről beszéltek – akkora volt a különbség a hálózatok fejlettségében és a sávszélességben a nyugati és a keleti államok között –, az világossá vált, hogy nincs külön kelet-közép-európai út, ezért a szervezetet megszüntettük. A Cable Europe nyitott volt arra, hogy befogadjon bennünket, ezt a lépést egyébként rajtunk kívül eddig csak Lengyelország tette meg, illetve jelenleg a bolgárokkal zajlanak tárgyalások a csatlakozásról. Már tizenkét éve lehetünk tehát részesei az európai folyamatoknak, döntéshozatalnak, a közös gondolkodásnak, ami a mi kis országunk számára rendkívül fontos. De az egész európai távközlési szakma számára is szerencsés, hogy koncentráltuk az erőinket, hiszen így hatékonyabbak lehetünk az érdekképviseletben. A nemzetközi konferenciák mindig számtalan tanulsággal szolgálnak számunkra, például abban, hogy miben kell egységesen, európai szinten dönteni, és mit kell vagy lehet hazai hatáskörbe utalni. Szerencsére már az elejétől kezdve semmilyen megkülönböztetés nem érvényesült a szövetségen belül, nagyfiúként kezelnek bennünket a fejlett államok, mi pedig igyekszünk felnőni a feladathoz, elsajátítani az európai gondolkodásmódot és azt a metodikát, ahogy az ügyeket ott intézik. A szakmai konferenciákon, fórumokon való részvétel, a távközlési szakmát érintő dokumentumokhoz való hozzáférhetőség mind nagy előnyt jelent nekünk, szemben a többi térségi állammal, amely nem csatlakozott a szervezethez...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2014. áprilisi számában olvasható.)