Csoport2Hat éve érhetőek el a hazai kínálatban a nem lineáris szolgáltatások, amelyek izgalmasabbá teszik a hagyományos kábeltévé-kínálatot, és nem mellesleg pótolhatják a lineáris továbbításból származó csökkenő bevételeket. Ám még ennyi idő után is inkább érdekességként, mintsem szükségletként tekintenek a nézők az újdonságokra. (MKM-kerekasztal)

A két legnagyobb kábeles ügyfélkörrel rendelkező távközlési társaság mégsem elégedetlen a néhány százalékos előfizetői körrel, és nem csak azért, mert másutt sincsenek sokkal jobb eredmények. Lassú átalakulás zajlik a fogyasztói szokásokban: kiegészítő szolgáltatásként idővel a mindennapok részévé válhatnak ezek az újdonságok. Addig azonban még sokat kell tenniük a cégeknek azért, hogy ne csak a Z-generáció tagjai lelkesedjenek a „bármit, bárhol, bármikor” életérzésért, hanem ennek előnyeit a 30 év felettiek is felismerjék. De nem csak az ügyfelek körében van szükség szemléletváltásra, hanem a tartalomterjesztési lánc résztvevőinél is. Egyfelől az európai tartalom-előállítók sem eléggé nyitottak arra, hogy nem lineáris jogokat biztosítsanak az általuk gyártott alkotásokhoz. Másfelől Magyarországon egyelőre inkább a kábelszakma nagyobb szereplői látnak fantáziát és plusz bevételi forrást ezekben az új lehetőségekben, a kisebb továbbítók és a tartalomszolgáltatók még ódzkodnak tőle. Félelmeik részben az ismeretek hiányából fakadnak, a tanulás folyamata tehát még a szakmán belül sem zárult le. Hogy milyen nehézségekkel kell szembenézni itthon, ezek hogyan küzdhetőek le, kinek mi a feladata az edukációs folyamatban, lehet-e ágazati összefogás ezen a területen, arról az emelt szintű szolgáltatások két éllovasát, valamint a tartalmakat biztosító és továbbító szakmai szervezetek vezetőit kérdeztük.

Idézetek a Kerekasztal-beszélgetésen elhanguzottakról:

Rajki1Rajki Annamária: A mai 30-as, 40-es korosztály szokásai sem olyanok, mint az idősebbeké. Viszont azt is látni kell, hogy a passzív tevékenységre, pihenésre mindig is szükségük lesz az embereknek, így a lineáris tévézés még jó ideig része lesz az életünknek. Persze az fontos kérdés, hogy tudjuk-e majd növelni és milyen ütemben a tartalmi kínálatot, vagyis lesz-e módunk valóban nemzetközi választékot biztosítani az előfizetőknek az új szolgáltatási palettában.

SzucsL3Szűcs László: Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan digitális szolgáltatások, amelyeket az emberek gyorsan és könnyen elfogadnak, és ezért nem okoz nekik különösebb gondot az áttérés. Jó példa erre a DVR, amely a korábbi videómagnók emlékét hívta elő a felhasználókból, és ezért ismerősnek hat az új eszköz használata is. A virtuális videótárak és általában a nemlineáris szolgáltatások esetében viszont sokkal hosszadalmasabb megismertetésre, edukációra van szükség.

KovacsK3Kovács Krisztián: Azt mindannyian tudjuk, hogy a csatornák a lineáris bevételeikből élnek, és egyelőre nem látnak nagy üzleti lehetőséget az emelt szintű szolgáltatásokban. Szervezetünk néhány évvel ezelőtt két, erre a területre fókuszáló kutatást is végzett éppen azért, hogy felmérje, milyen változások előtt állhatunk. A felmérés szerint a lakosság 7-10 százaléka lesz hajlandó majd fizetni az új lehetőségekért, ami néhány milliós bevételt hozhat a csatornák konyhájára, drámai átalakulás tehát nem történik a közeljövőben.

KeryF1Kéry Ferenc: Bizony nem csupán az előfizetők szintjén van szükség az oktatásra, hanem például a kábelszakmán belül is. Az újdonságok elterjedésének egyik gátja a vidéki területeken, hogy a kisebb terjesztők nem teszik ezeket elérhetővé. Idegenkednek a jól bevált csomagrendszertől eltérő megoldásoktól, mert sok esetben nem ismerik az emelt szintű szolgáltatásokat, sőt, valóban, még az elnevezések sincsenek tisztázva a fejekben.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2014. július-agusztusi számában olvasható.)