VorosCs2015Beszélgetés Vörös Csillával, a Nielsen Közönségmérés vezetőjével

Noha újabb és újabb tartalomfogyasztásra alkalmas eszköz vesz bennünket körül, a legfrissebb adatok szerint még mindig nő a lineáris tévézésre fordított idő. A televíziók jól reagáltak a gyorsan változó és fejlődő technológiai környezetre, és előnyükre fordították az újabb és újabb platformokat. A nagyobb csatornák a közösségi élményt is igyekeznek visszacsempészni a képernyőre egy-egy nagyobb szabású saját produkcióval. Ami pedig a hirdetések özönét illeti, igenis nézünk reklámokat.

Média Kábel Műhold: A nézők egy jelentős része sokféle tartalmat elér nagyon sokféle eszközön, ráadásul még a reklámblokkokat sem kell kiböjtölnie, ha nem szeretné. Évről évre azt várnánk, hogy mindez negatívan hat majd a lineáris televíziózásra. Sőt a kábelszolgáltatók arról is panaszkodnak, hogy az előfizetők egy része már megelégszik a kisebb csomagokkal, és inkább nagyobb internet-csomagot kér. Már rendelkeznek a legfrissebb, a 2014-es évre vonatkozó alapozó felmérés eredményeivel. Ezek miről árulkodnak?

Vörös Csilla: A tények azt mutatják, hogy még mindig tartja magát a hagyományos tévézés. Összességében napi 286 percről 289 percre nőtt az erre fordított idő, tehát egy picit még mindig emelkedik. A legfiatalabb korosztálynál, a 4-17 évesek esetében minimális, 4 perces csökkenést tapasztaltunk, tehát az ő esetükben sem beszélhetünk jelentős visszaesésről. Az ötvenen felülieknél 6 perces emelkedést mértünk, ez a réteg naponta 6 óránál is többet, átlagosan 376 percet tölt a készülék előtt. Azt nem tudjuk, hogy ki miért módosít a csomagjain, de a kisebb műsorkínálat önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy az előfizető kevesebbet nézné a különböző adókat. Általában éppen ők azok, akik ezzel több időt töltenek, mert az alacsonyabb jövedelemkategóriába sorolhatóak, számukra valóban ez az egyetlen kikapcsolódási forma. Az összképhez tartozik, hogy némiképp – 89,5 százalékról 88,7 százalékra – csökkent azok száma, aki előfizetnek valamilyen csomagra, s ezzel párhuzamosan a digitális szolgáltatások aránya 5 százalékkal emelkedett, így mára meghaladta a 70 százalékot...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2015. februári számában olvasható.)