mediaplatform hetfo01 161Harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség a Media Platform konferenciát szeptember 28-29-én a budapesti Syma Csarnokban, amelyen mintegy nyolcszázan vettek részt.

Mindenki kutat, mér, kalkulál, üzleti stratégiákon dolgozik, bevezet, hozzászoktat, edukál. A nem lineáris és multiscreen szolgáltatásokról szóló diskurzus évről-évre nagyobb hangsúlyt kap a műsorszolgáltatói és –terjesztői szakma találkozóin.

KeryF1Kéry Ferenc, az MKSZ elnöke bevezetőjében elmondta, a digitális világ beköszöntével felgyorsultak a kábeles fejlesztések, ugyanakkor egyelőre nem látható, hogy a fogyasztók mikor engedhetik meg maguknak a váltást. Épen ezért ma még párhuzamosan érhetőek el az analóg és digitális szolgáltatások, ez a köztes állapot azonban sokáig nem tartható fenn. A szervezet a nemzetközi szakmai tanácskozás megszervezésével az üzleti modellekről és stratégiákról való közös gondolkodásnak kívánt teret adni idén is, csakúgy, mint az elmúlt években.

Aranyosne1– Az elmúlt időszakban hatalmas változások történtek a médiahasználati szokásokban, rengeteg információhoz férhetnek hozzá a felhasználók az interneten, az elérés módja pedig egészen más, mint korábban. A XXI. századi gazdaság mozgatórugója a média és a hírközlés, ezért rendkívüli jelentőségű, hogyan döntünk, mit fejlesztünk ma, mert ez határozza majd meg a jövőnket – fogalmazott a konferencián Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság főigazgatója. A vezető elmondta, az NMHH a saját eszközeivel mindent igyekszik megtenni azért, hogy az Európai Unió előírásainak Magyarország is meg tudjon felelni, vagyis legkésőbb 2020-ra minden háztartásban elérhető legyen a 30 Mbit/s-os internet. A hatóság a közelmúltban kezdte meg a felszabadított frekvenciasávok értékesítését, ez a folyamat még jelenleg is zajlik. A célok ezzel kapcsolatban egyértelműek: ahol másképp oldható meg, ott a jelenleginél gyorsabb mobil-internet jelenthet majd megoldást a lakosság számára. A legfrissebb EU-pályázat nyomán ismét felélénkülő szélessávú hálózatépítést az NMHH az engedélyezési eljárás egyszerűsítésével támogatja. Az OTT kapcsán a főigazgató megjegyezte, a szolgáltatás középtávon alapjaiban alakíthatja át a jelenleg működő rendszert. Az EU erről úgy vélekedik, hogy minden adatfolyamot egyenlően kell kezelni, vagyis valamennyi piaci szereplőnek esélyegyenlőséget kell biztosítani. Hamarosan európai szinten elkezdődik a hírközlési jogszabályok felülvizsgálata, amely várhatóan 2018-ig tart, az új előírásokat pedig 2020-ig kel majd átültetniük a tagországoknak. A hatóság már megkezdte az erre való felkészülést, és szakmai konzultációt ígért a magyarországi szolgáltatóknak.

Deutsch1Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a konferencián kifejtette, 1990 óta egy téma szerepelt folyamatosan napirenden szakmai körökben, ez pedig a médiatörvény. A szakember úgy véli, az a tény, hogy ma már kevés szó esik erről a fontos a jogszabályról, azt jelzi, hogy az új szabályozással a hibái ellenére is sikerült világos, a kereteket egyértelműen kijelölő helyzetet teremteni, és így egy körülbelül két évtizedes vitát lezárni. Az InternetKon kapcsán Deutsch Tamás elmondta, egy elhibázott kormányzati döntés nyomán indult el a kezdeményezés, amely végül széleskörű szakmai és társadalmi párbeszédet hozott létre. A február elején elindult konzultáció során két hónap alatt több mint 4600 bejegyzés érkezett a témához, ebből 2770 volt tekinthető érdemi hozzászólásnak, javaslatnak. Ezeket feldolgozva született meg az a húsz kérdés, amelyre a lakosság válaszait várta a kormány szeptember 30-ig. Ezt követően a miniszterelnöki biztosnak másfél hónap áll rendelkezésére, hogy az eredményeket feldolgozva egy előterjesztést készítsen, amely véleménye szerint hűen tükrözi majd a magyar állampolgárok akaratát.

KaraAkosA Magyar Telekom mellett több mint hetven szolgáltató kötött önkéntes megállapodást az állammal arról, hogy önként kiépíti a szélessávú internetet az ország lefedetlen területein – jelentette ki Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a rendezvényen.  Összességében mintegy 900 ezer háztartás kell lefedni a következő években, ezeknek a felét a hírközlési társaságok saját erejükből csatlakoztatják a világhálóra. A szakember kiemelte, azzal, hogy a magyar kormány 2020 helyett 2018-ra vállalta az EU-előírás teljesítését, Magyarország a szélessávú lefedettséget tekintve az első lehet majd Európában. Kara Ákos elmondta azt is, a nethasználat szükséges ismeretek megszerzését segíti az a képzés, amelyen összesen 2x100 ezer ember vehet majd részt.

(A konferenciáról részletes beszámoló olvasható a Média-Kábel-Műhold 2015. októberi számában.)