NagyL ProartMilliárdos károkat okoz a tévés-filmes iparágnak az internetes kalózkodás, a torrentezés, az illegális IPTV-szolgáltatás. Mi áll a jelenség hátterében? Lehet-e tenni ellene valamit? Dr. Nagy László, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért képviselője (kábeltelevíziós szakterületért felelős munkatárs) segít megválaszolni olvasóinknak a téma kapcsán felmerülő kérdéseket.

A bevezetőben már említettünk néhány, a szerzői jogsértés témakörbe tartozó fogalmat. Kérem, segítsen pontosítani ezek jelentését.

Az említett kifejezések alapvetően az internet világához köthetőek. Az internetes kalózkodás önmagában is tág fogalom, amibe sok minden belefér, közös lényege, hogy a szerzői jogi szabályok megsértésével értékesítenek, osztanak meg tartalmakat az interneten. Ha csak a szűkebb, az általam ismert kábeltelevíziós területen vesszük figyelembe, ide tartozik jogosulatlan streamelések nagy része, az illegális IPTV, amikor úgy tesznek a nyilvánosság számára elérhető videós tartalmakat, tévécsatornákat, hogy arra nincs sem engedélyük sem jogi lehetőségük.

A torrentezés során is különféle tartalmat töltenek fel, amiben zene, hangoskönyv, film, videó és sok minden más elfordulhat. Megjegyzem, hogy Magyarországon a jelenlegi szabályozás szerint a letöltő nem büntethető, maga a letöltés nem büntetendő. Ám van benne egy a csavar, aki ugyanis torrent fájlt használ, az egyben meg is osztja a nála lévő tartalmat, ez viszont már jogsértő.

Mi lehet az elkövetők fő motivációja?

A legtöbb esetben az ember egyszerűen azért tölt le egy filmet, zenét, hogy meglegyen neki, akkor nézhesse és hallgathassa meg, amikor neki tetszik. Nem hiszem, hogy az anyagi haszonszerzés itt fontos szerepet játszik, s bár előfordulhat, hogy nincs rá pénze, vagy nem akar erre költeni, viszont nem is akar ebből hasznot csinálni, hiszen csak saját céljára szolgál. Innentől aztán szélesedik a pálya...

Korábban már említette az illegális IPTV-t. Magyarországon teljesen jogszerűen alkalmazza ezt a technológiát néhány nagy szolgáltató. Mit jelent ennek a „kalóz” változata?

Az IPTV önmagban valóban csak egy technológiát – internet protokoll alapú televíziózást – takar. A hazai szolgáltatók törvényben szabályozott módon végzik a tévécsatornák műsorainak terjesztését, azaz „egyidejű változatlan továbbközvetítését”. Hogy ez kábelen, műholdon, vagy interneten történik, csak technológia kérdése, szerzői jogi szempontból ugyanannak a felhasználási formának minősül, amire a tulajdonos médiaszolgáltató és a terjesztő közötti szerződés vagy engedély ad jogosultságot.

A felhasználó szempontjából hasonló szolgáltatást – tévécsatornákat, esetleg filmeket – kínál az illegális IPTV is, néhány lényeges különbséggel. Itt a szolgáltató saját infrastruktúra nélkül, lényegében a világhálón hoz létre egy virtuális hálózatot az előfizetők köréből, azok IP-címeinek felhasználásával. Ismereteink szerint, akik ezt létrehozzák, azok általában saját maguk is előfizetők egy vagy több szolgáltatónál, megrendelnek teljesen legálisan, például műholdas szolgáltatótól 3-4 csomagot. Az ezekben elért csatornákat használják fel, megfelelő szerverek közbeiktatásával gyakorlatilag világ összes pontján elérhetővé tudják tenni a műsorokat.

Az alapvető probléma, hogy jogsértően működnek, mert tudomásom szerint egyetlen csatorna sem ad műsoruk továbbítására engedélyt, ha nincsenek meg a feltételek. Ilyen például a szerződés megléte, illetve a legtöbb esetben a műsordíj megfizetése. Ezek viszont nincsenek meg az illegális IPTV szolgáltatónál...

Galvács László

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2018. májusi számában olvasható.)