A magyar SZIP szülei és testvérei

Miközben a hazai szolgáltatók a SZIP lázában égnek – hiszen már csak pár hónap van hátra a szélessávú hálózatfejlesztésre vállalt év végi határidőig –, addig az EU más tagállamai még lazíthatnak valamelyest, hiszen az uniós végső céldátum 2020. A fejlesztések persze mindenhol zajlanak, ám az Európai Számvevőszék megbízásából készített tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul.

A 2010-ben elindított Európa 2020 stratégia az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló, hosszú távú stratégiája, amely hét kiemelt kezdeményezést tartalmaz. Ezek közül az egyik az „Európai digitális menetrend”, amely konkrét célértékeket határozott meg. Ezek végső célja, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) – és ezeken belül elsősorban az internet – uniós polgárokra és vállalkozásokra irányuló társadalmi és gazdasági potenciálját maximalizálják.

A 2012-ben aktualizált három cél::

  • · 2013-ra valamennyi európai polgár számára elérhetővé váljon az alapvető szélessávú internetkapcsolat;
  • · 2020-ra gyors (30 Mbit/s-nál gyorsabb) szélessávú internet-hozzáférés álljon rendelkezésre valamennyi európai polgár számára;
  • · 2020-ra az európai háztartások legalább 50%-a fizessen elő ultragyors (100 Mbit/s-nál gyorsabb) sávszélességű szolgáltatásokra.

Az alapvető szélessávú lefedettséggel kapcsolatos cél majdnem mindegyik tagállam esetében megvalósult 2013-ra, a gyors szélessáv 2020-as célja valószínűleg nem fog teljesülni. A vidéki területek továbbra is problémát jelentenek a legtöbb tagállamban: 2017 közepére 14 tagállamban a vidéki területek lefedettsége nem érte el az 50%-ot.

A 2020-ra célul kitűzött 30 Mbit/s-nál gyorsabb szélessávú internet-hozzáférés kiépítésére vonatkozóan a legtöbb tagállamban jelentős előrelépéseket tapasztaltak a vizsgálat során. Az Unió egész területét tekintve a gyors szélessávhoz hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2011 és 2017 júniusa között 48%-ról 80%-ra nőtt. A tagállamok között azonban még továbbra is jelentősek a különbségek. Az ultragyors szélessávú internetkapcsolatra való előfizetésekkel kapcsolatos harmadik célt illetően 2017 közepéig a háztartásoknak csak 15%-a fizetett elő ilyen sebességű internetkapcsolatra...

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2018. szeptemberi számában olvasható.)