VorosCs webPiacelemzés Vörös Csillával

Az elmúlt évben 3,6 millió háztartás – az összes magyar tévés család 93,2 százaléka – fizetett elő TV-szolgáltatásra Magyarországon. A legújabb kutatások szerint a digitalizáltság foka már 90 százalékos – ebben a digitális kábel, az IPTV és a digitális műhold játszotta a vezető szerepet. A felmérések eredményeit Vörös Csillával, a Nielsen Közönségmérés igazgatójával elemezzük.

2013-ban még a digitális átállás (az analóg földi vétel lekapcsolása és a még ilyen vételi lehetőséggel rendelkező háztartások digitálisra való átvezetése), annak stratégiája, majd megvalósulása és potenciális hatása foglalkoztatta legjobban a médiapiac szereplőit. Az akkori képet a maival összevetve valóban lényeges változásokat tapasztalhatunk a fogyasztói szokásokban, illetve a műsorterjesztői és médiaszolgáltatói megoldásokban egyaránt.

Az egyik legjelentősebb fejleménynek Vörös Csilla a digitális vétel előretörését tartja 2008-ban a digitális vétellel rendelkező háztartások aránya 21 százalék volt, addig mára elérte 90 százalékot. Érdemes ezt platformonként külön is megvizsgálni. 2008-ban még az analóg kábel dominált, közel 60 százalékos részesedéssel, a digitális kábel aránya még csak 5 százalék volt az akkor még 1 százalék alatti IPTV-t is beleszámítva. A digitális kábel és IPTV együttesen 2018 végére elérte a 60 százalékot, miközben az analóg kábel aránya visszaesett 10 százalékra. Ezeket összeadva azonban az derül ki, hogy még mindig a kábel a „piacvezető”, ezt használja az emberek fele. A műholdas szolgáltatók 6 éve – a digitális átállás óta – is stabilan tartják 20 százalék körüli részesdésüket. Igazi újdonság az IPTV, ami 2007-ben szinte még nem is létezett, ám mára 21 százalékot hasított ki a terjesztői piacból. És most jön a földi digitális vétel. Analóg földi antennával, előfizetés nélkül – azaz ingyen –2013-ban a háztartások 22 százaléka tévézett. Ők kerültek döntési kényszerbe a kötelező (részben államilag támogatott) átálláskor. Szakpolitikusok akkor azt remélték (egyebek közt), hogy az új szolgáltató élénkíti majd a versenyt. Nos, egy évtized távlatból az derül ki, hogy a háztartásoknak mindössze 11,4 százaléka használja a MinDig TV-t. Ráadásul ezeknek több mint a fele választotta az ingyenes verziót, így 2018 végére mintegy 260 ezer háztartás (6,8 százalék) nem fizet a tévéműsorokért. A Mindig TV-vel rendelkezők (11.4%) belső megoszlása: 60% nincs előfizetés, 21% Extra, 19% más előfizetése is van a Mindig TV-n kívül.

Szakmai diskurzusok során rendre előkerül az a téma, hogy az emberek egyre kevesebbet tévéznek. A számok ezt valóban megerősíteni látszanak, bár azért vannak érdekes különbségek, legfőképpen a korosztályok szokásaiban. Nézzük előbb a tényeket, a Nielsen Közönségmérés legújabb TV piaci körképe alapján. Eszerint 2019 első negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 5 órát töltött a tévékészülékek előtt, ami 6 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés – nem meglepő módon – a 18-49 éves korosztályban volt látványosabb, ahol egy fő 12 perccel tévézett kevesebbet egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 4 perccel csökkent, míg az 50 felettieké 1 perccel mérséklődött, de nézett idejük még így is 4 perccel több volt, mint 2 évvel korábban, 2017 ugyanezen időszakában...

Galvács László

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2019. júniusi számában olvasható.)