Mit tárt fel az Európai Számvevőszék Különjelentése?

Iliana Ivanova webAz Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan, ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Az Európai Számvevőszék megbízásából készült egy tanulmány, amelyben megvizsgálták, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok intézkedései eredményesek voltak-e a kitűzött célok eléréséhez. A tapasztalatokról Iliana Ivanova, a jelentésért felelős számvevőszéki tag, a kohéziós, növekedési és társadalmi befogadási beruházások kiadási területeire szakosodott II. Kamara elnöke tájékoztatta lapukat.

Mi indokolja, hogy az EU ilyen kiemelt figyelmet fordítson szélessávú internetkapcsolatok kiépítésére?

Ahhoz, hogy Európa megőrizze versenyképességét a globális gazdaságban, de a polgárok, illetve a kormányok érdekében is, elengedhetetlenül fontos a szélessávú rendszerek által biztosított megfelelő sebességű internetkapcsolat, és az internethez való megfelelő hozzáférés. Elemzések kimutatták, hogy egy ország nagysebességű hálózatának 10 százalékos bővítése évenként 1%-kal növelheti a fejenkénti GDP értékét, és a nagysebességű hálózat 10 százalékos bővítése a következő öt évben 1,5%-kal növelheti a munkaerő termelékenységét. A szélessávba történő beruházás emellett elősegíti a magas szintű oktatást, a társadalmi befogadás ösztönzését, és kedvezően hat a vidéki és a távolabbi régiókra is. Egyes érdekeltek véleménye szerint a szélessávú internetkapcsolat alapvető fontosságú eszköz, és éppen olyan közműnek tekinthető, mint az utak vagy a víz-, villany- és gázszolgáltatás.

A szélessávval kapcsolatban milyen konkrét célokat tűzött ki az EU 2020-ra, illetve 2025-re?

Az Európa 2020 stratégia, az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló, hosszú távú stratégiája, hét kiemelt kezdeményezést fogalmaz meg. Az egyik kiemelt kezdeményezés az „Európai digitális menetrend”. A 2012-ben aktualizált digitális menetrend a szélessávra vonatkozóan három célt határoz meg:

2013-ra valamennyi európai polgár számára elérhetővé váljon az alapvető szélessávú internetkapcsolat; 2020-ra gyors (30 Mbit/s-nál gyorsabb) szélessávú internet-hozzáférés álljon rendelkezésre valamennyi európai polgár számára; illetve 2020-ra az európai háztartások legalább 50%-a fizessen elő ultragyors (100 Mbit/s-nál gyorsabb) sávszélességű szolgáltatásokra.

A Bizottság a gigabitalapú európai társadalom 2025-re való kiépítésével kapcsolatos, 2016. szeptemberi közleményében három, 2025-re elérendő stratégia célkitűzést nevezett meg. Ezek a következők: legalább 1 gigabites kapcsolat biztosítása valamennyi fő társadalmi-gazdasági szereplő (többek között az iskolák, közlekedési csomópontok és főbb közszolgáltatás-nyújtók) számára; minden városi terület és fő szárazföldi közlekedési útvonal rendelkezzen megszakítás nélküli 5G lefedettséggel; végül valamennyi vidéki és városi európai háztartásnak álljon rendelkezésére legalább 100 Mbit/s letöltési sebességű, gigabites sebességre fejleszthető internetkapcsolat.

Mit és hogyan vizsgált az Európai Számvevőszék különjelentése?

Mivel egyre inkább közeledik a 2020-as határidő és a Bizottság már 2025-ös új célkitűzéseket is közzétett a szélessávval kapcsolatban, megvizsgáltuk, hogy eredményesek voltak-e a Bizottság, a tagállamok és az EBB intézkedései. Ellenőrzésünk során elsősorban azz vizsgáltuk, hogy a tagállamok kellő ütemben haladnak-e az Európa 2020 stratégia célértékeinek teljesítése felé – megfelelő stratégiákat fogadtak-e el a célértékek eléréséhez, kitérve az intézkedésekre és a pénzügyi források felhasználására is; és figyelembe vették-e a meglévő szabályozási, verseny- és technológiai környezetet.

Összességében mit tapasztaltak?

Több következtetést is megfogalmaztunk, de ezek közül is a legfontosabb az, hogy a szélessávú lefedettség egyre javul ugyan az Unió egész területén, az Európa 2020 stratégia egyes célértékei várhatóan mégsem teljesülnek majd. Az alapvető szélessávú lefedettséggel kapcsolatos célt 2016-ra valamennyi tagállam elérte. A vizsgált tagállamok közül kettő 2020-ra elérheti a 30 Mbit/s-os lefedettségi célt, a vidéki területek azonban továbbra is problémát jelentenek a legtöbb tagállamban

Ami a második célt illeti (2020-ra 30 Mbit/s-nál gyorsabb szélessávú internet-hozzáférés álljon rendelkezésre valamennyi európai polgár számára), a legtöbb tagállamban jelentős előrelépéseket tapasztaltunk. Az Unió egész területét tekintve a gyors szélessávhoz hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2011 és 2017 júniusa között 48-ról 80 százalékra nőtt (2018-ra érte el a mintegy 83%-ot). Erre az időpontra Málta például már el is érte a célt. A tagállamok között azonban még továbbra is jelentősek a különbségek: Görögország és Franciaország kb. 50%-os lefedettséget ért el, és hét tagállam lefedettsége továbbra is 80 százalék alatti.

A harmadik cél elérésében (2020-ra az európai háztartások legalább 50%-a fizessen elő ultragyors, 100 Mbit/s-nál gyorsabb sávszélességű szolgáltatásokra) nem lehetünk biztosak, ez függ az infrastruktúrától is, de a kereslettől is. Ez valamennyi tagállam számára igen nagy kihívást jelent. Noha 2013 óta nőtt az előfizetések száma, 2017 közepéig az Unió egész területét tekintve a háztartásoknak csak 15 százaléka fizetett elő 100 Mbit/s-os vagy azt meghaladó sebességű internetkapcsolatra.

A vizsgált öt tagállamban 2017-ben az előfizetések aránya az 5% alatti és a közel 30% közötti intervallumban mozgott. Ezen öt tagállamban – Magyarország kivételével – az előfizetések tekintetében 2013 óta megfigyelhető növekedési ütem sem lenne elegendő a 2020-ra kitűzött 50 százalékos cél eléréséhez.

Magyarországnak mennyire sikerült teljesíteni azon vállalását, hogy a Digitális Menetrendben szereplő 2020-as dátumnál 2 évvel hamarabb, 2018-ra eléri a célt?

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, Európai Bizottság által közzétett mutató (DESI) szerint Magyarországon a háztartások 40 százaléka rendelkezik előfizetéssel ultragyors, 100 Mbit/s-os vagy azt meghaladó sebességű internetkapcsolatra, vagyis az országnak még elég ideje lesz arra, hogy elérje a harmadik célt, az ultragyors szélessávra való 50 százalékos előfizetést. A második célt illetően: 2018-ban Magyarországon a gyors szélessávú lefedettség közel 90 százalékos, ami azt jelenti, hogy az ezt követő két évben az ország könnyen elérheti a célt. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ha csak a vidéki területeket vesszük figyelembe, a lefedettség csupán 65 százalékos.

Galvács László

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2019. szeptemberi számában olvasható.)