TV csalad3A médiafogyasztás trendjei

Évek óta vizsgálja a távközlési szolgáltatások használatát a lakossági felhasználók körében az NMHH megbízásából az Ariosz Kft. Legutóbbi – a 2018-as helyzetet tükröző – elemzésükből érdekes jelenségek és trendek olvashatók ki.

A háztartások fizetőstévé- és mobiltelefon-ellátottságának emelkedése gyakorlatilag befejeződött. A vezetékes telefonra előfizetők számának csökkenése is megállt néhány éve. Az internettel rendelkező háztartások aránya emelkedik, bár 2017-hez képest statisztikai értelemben nem változott.

A különböző szolgáltatások kombinációját vizsgálva az derül ki, hogy a háztartások 17 százalékában csak egyféle helyhez kötött szolgáltatásra fizetnek elő, ebből leggyakoribb a csak tévére előfizetés (13%). A két helyhez kötött szolgáltatást használók aránya 40%. A háztartások bő egyharmada (37%) rendelkezik mindhárom szolgáltatással (triple play). Az eltelt két év alatt a tévé+internet kombináció nőtt érdemi mértékben az internet terjedése miatt.

A távközlési szolgáltatások iránti igényszintek is eltérően alakulnak (2. ábra). A lakosság továbbra is a mobiltelefont tartja a legfontosabb távközlési szolgáltatásnak – 75 százalék azok aránya, akik nélkülözhetetlennek mondják, további 14% csak nehezen lenne meg nélküle. Jelentősen nőtt a fontossága egy év alatt a helyhez kötött internetnek és valamelyest a fizetős tévének is.

A háztartások átlagos bruttó távközlési kiadásait tekintve érdekes képet kapun a négyféle szolgáltatásról (3. ábra). A fizetős tévés és a helyhez kötött telefonos költések egy év alatt gyakorlatilag nem változtak, ugyanakkor a különbség az, hogy míg a tévé-előfizetések havi díja több mint egy évtizede 4000 forint körül stagnál, addig 2006 óta felére esett vissza (2018-ban 2400 forint). A „Large Screen” internet esetében a kiadások folyamatosan, még az utolsóévben is csökkentek, ezzel szemben az átlagos háztartási mobiltelefon-költések 2014 óta folyamatosan emelkednek. Gyakorlatilag erre költünk a legtöbbet, 9530 forintot, ami több mint duplája a nagyképernyős internetezés árának.

A vizsgált, napi gyakorisággal végzett kommunikációs tevékenységek közül továbbra is a tévénézés az első, bár az 50 évesnél fiatalabbak körében az internetezés már megelőzi a tévézést vagy holtversenyben van vele. A 14-29 évesek 91 százaléka netezik naponta, ami a 30-39 éves korcsoportnál 87%, a 40-49 éveseknél 79%, a 60 felettieknél viszont jóval kisebb, 28%. Ezzel szemben a 60 évnél idősebbek a fiataloknál lényegesen többet olvasnak újságot és hallgatnak rádiót.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2020. februári számában olvasható.)