Mit mutat a DESI?

Felemás kép rajzolódik ki Magyarországról a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő uniós mutató (DESI) alapján. Míg a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés tekintve a 7. hellyel az élmezőnyben járunk, addig a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén a sereghajtók közé tartozunk.

A jelenlegi Covid19-világjárvány megmutatta, mennyire fontosak lettek a digitális eszközök gazdaságaink számára, valamint azt, hogy miként tartják fenn a hálózatok és az internet-hozzáférés, az adatok, az MI és a szuper-számítástechnika, valamint az alap- és haladó szintű digitális készségek gazdaságainkat és társadalmainkat azáltal, hogy lehetővé teszik a munka folytatását, a vírus terjedésének nyomon követését és a gyógyszer- és vakcinakutatás meggyorsítását.

Az Európai Bizottság 2014 óta a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatóról (DESI – Digital Economy and Society Index) szóló jelentésekkel követi nyomon a tagállamok digitális fejlődését. Az index öt tényezőt vizsgál évről-évre: a hálózatok összekapcsoltságát, a humán tőkét, az internethasználatot, a digitális technológiák integráltságát és a digitális közszolgáltatásokat. Mindezeket összesítve a legfrissebb jelentés alapján Magyarország egy helyet javított, azaz a 21. helyen áll a 28 tagországot rangsoroló listán. Az ország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.

Az internet-hozzáférés tekintetében az elmúlt évben mutatott jelentős javulást követően Magyarország a 7. helyen áll. A nagysebességű, szélessávú lefedettség 3 százalékponttal tovább javult, így a háztartások 90 százalékára terjed ki, meghaladva a 86%-os uniós átlagot.

Magyarország 61%-kal a harmadik helyen áll az 5G-felkészültséget mérő mutatóban.

A humán tőke vetületében Magyarország a 19. helyen áll az uniós országok között, elmaradva az uniós átlagtól. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években nem történt előrelépés a digitális készségek és a korszerű szakmai készségek terén. Legalábbis az alapszintű digitális készségek továbbra is jóval az uniós átlag alatt vannak (49%, szemben az uniós 58%-kal), és az alapszintű szoftver-készségek is gyengék. A 16 és 74 év közötti népességnek mindössze a negyede rendelkezik az alapszintet meghaladó digitális készségekkel, ami elmarad a 33%-os uniós átlagtól.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2020. július-augusztusi számában olvasható.)