a távközlési szolgáltatóknál

Egyre gyakoribb, hogy a nagyobb vállalatok üzleti céljaikon túl – de bizonyos szempontból azt is szolgálva – odaállnak egy-egy nemes ügy mellé, anyagilag is támogatnak a profiljukhoz illeszkedő vagy attól akár teljesen idegen kezdeményezéseket. A társadalmi felelősségvállalás néhány hazai példáját mutatjuk be az alábbiakban.

Immár 6. alkalommal rendezték meg a Kábel Konvergencia Konferenciát, az EQUICOM Méréstechnikai Kft. és HFC Technics Kft. közös fórumát.

VorosCs webPiacelemzés Vörös Csillával

Az elmúlt évben 3,6 millió háztartás – az összes magyar tévés család 93,2 százaléka – fizetett elő TV-szolgáltatásra Magyarországon. A legújabb kutatások szerint a digitalizáltság foka már 90 százalékos – ebben a digitális kábel, az IPTV és a digitális műhold játszotta a vezető szerepet. A felmérések eredményeit Vörös Csillával, a Nielsen Közönségmérés igazgatójával elemezzük.

KozmaZsolt webBeszélgetés Kozma Zsolttal

Globális piaci folyamatokról, azok magyarországi hatásairól, a sikeres versenyről és a fogyasztói szokások változásról nyilatkozott lapunknak Kozma Zsolt, a UPC Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója.

Helyzetjelentés az első fázis után

Szijarto KIFU webA hazai infokommunikációs szektor fejlesztésének 2014-20-as időtávra vonatkozó fő irányait a 2014 elején elfogadott, az Európai Uniós elvárási rendszerrel is összehangolt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia jelölte ki. Az ebben vázolt digitális ökoszisztéma fejlesztésre 2014 novemberében született meg egy kormányhatározat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program (DNFP) megvalósításáról. Lényegében ezzel indult el a Szupergyors Internet Program, amely azt a célt tűzte ki, hogy 2018 végéig – vagyis az uniós határidőnél nálunk már két évvel hamarabb – minden háztartásban legyen elérhető a legalább 30 Mbit/s sávszélességű internet. Az eddigi eredményekről és a további tervekről Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke tájékoztatta lapukat.

Csúszások és új ígéretek

A Szupergyors Internet Program indításakor leginkább még azt sulykolta a kormányzati propaganda, hogy Magyarország az uniós elvárásnál két évvel korábban, 2018 végéig vállalja a mindenki számára elérhető, legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hálózat kiépítését. A határidőhöz érkezve jogosan merül fel a kérdés: sikerült?