Amszterdamból jelentjük
Az amszterdami RAI kiállítási központban ez év szeptemberében is megrendezték a nemzetközi IBC szakkiállítást és konferenciát. A rendezvényen több mint 55 ezer látogató vett részt, ez még a tavalyi rekordot is túlszárnyalja.
A NAB Show az amerikai műsorszórók szövetségének (National Association of Broadcasters) hagyományosan Los Angelesben megtartott nemzetközi rendezvénye, amelyen a műszaki és szabályozási kérdések mellett az ágazat egyéb területei, például a kiberbiztonság vagy a tárgyak internete is terítékre kerülnek. Cikkünk az idén április 11-16. között megrendezett konferenciáról és bemutatóról ad rövid áttekintést.
Az amszterdami IBC, amelyre idén szeptember 11-16. között került sor, megkerülhetetlen és kihagyhatatlan esemény mindazok számára, akik a jövő elektronikus médiáinak, szórakoztató technológiáinak vagy csak magának a tartalomnak a létrehozásában, menedzselésében és továbbításában érdekeltek, ilyen területen dolgoznak.
Az USA-ból érkező online szolgáltató szeretné felkavarni a német piacot, ám nem lesz könnyű dolga, mert a konkurencia is felkészült az új helyzetre, nézői igényekre. A Netflix mellett a német nézők választhatják az Amazon Instant Video-t, a ProSiebenSat.1-hoz tartozó Maxdome-ot, a Watchevert, a Videoload-ot vagy éppen a Sky-érdekeltségű Snap-et.
Immár másodszor rendezte meg szeptember 29-30. között a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség a Média Platform szakkonferenciát. A kiállítók száma már a tavalyihoz képest is 30 százalékkal emelkedett, ennek megfelelően standjaik a 2200 négyzetméteres C csarnokot elfoglalták. A 38 szakmai előadás és panel-beszélgetés a médiapiac aktuális, legégetőbb témáival foglalkozott, elemezte a technológia és a szolgáltatások fejlesztésének új irányait, vagyis a Média Platform pontosan teljesítette azt, amit szlogenjében vállalt: megmutatta, milyen a „médiatartalom és -terjesztés Közép-Kelet-Európában”.
Vajon hódít-e még a világ más részein is a klasszikus tévézés? Hol tart a képernyők közötti verseny? Mit, hogyan és mennyi ideig néznek a tőlünk több ezer kilométerre élők? És vajon lesz-e elegendő pénz, hogy a lineáris tévézés megtartsa dominanciáját? A Nielsen Közönségmérés legutóbbi ügyfél-konferenciáján a globális számok, adatok, trendek is terítékre kerültek, hogy bizonyítsák, nemcsak mi, magyarok ragaszkodunk a varázsdobozunkhoz.
A világon mindenütt továbbra is szeretik a tévét
2013-ban átlagosan napi 3 óra 14 percet töltött az emberiség tévézéssel, globális szinten ez minimális 2-3 perces csökkenést jelent az előző két évhez viszonyítva. Az egyes kontinenseken azonban nagyon eltérő, mennyit szánnak erre a tevékenységre az ott élők. A csúcsot a 325 milliós, három országot magába foglaló Észak-Amerika tartja, amelynek lakosai a legfrissebb adatok szerint 4 óra 46 percet üldögélnek a képernyő előtt. Mindössze 7 perccel marad el mögötte a 11 országból álló, 74 milliós Közel-Kelet, és csak ezután következik a 43 államot számláló, 664 millió főt számláló Európa 3 óra 54 perccel. Saját kontinensünkről részletes képet ad a felmérés: 10 év alatt 24 perccel nőtt a napi tévézési idő, ebben az időszakban két államról, Magyarországról és Svájcról mondható el, hogy lakói stabilan kitartottak a kialakult szokásaik mellett 2003-2013 között...
Késleltetett tévézés: nyugaton sokkal népszerűbb
Európában jelenleg 22 országban mérik, hányan élnek az időeltolásos tévézés lehetőségével. A legtöbb országban a time shift viewing azt jelenti, hogy a néző 7 napon belül néz meg egy, korábban lineárisan továbbított műsort, másutt azonban 3-6 nappal számolnak, az Egyesült Királyságban pedig 28 nappal. A Nielsen által mért országokban – a cég 7 napot vesz figyelembe – ebből a szempontból Írország áll az élen, ahol a lakosság 9 százaléka veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Hogy ez mennyire magas aránynak számít, azt jól mutatja, hogy ugyanez az arány Magyarországon évek óta 1% körüli. Az európai államok közül Finnországban 7, Svédországban 3 százalék választja ezt a megoldást. A kontinensen kívül az USA-ban 8 százalék, Ausztráliában pedig 7,5 százalék néz műsorokat utólag...
(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2014. július-agusztusi számában olvasható.)
