A Médiatanáccsal együtt féltucatnyi új intézmény, szakmai grémium neve került be az új médiaszabályozás nyomán a közszolgálatiság fogalomkörébe.

Közszolgálati Közalapítvány

A négy közmédium ugyan változatlanul önálló Zrt-ként működik tovább, de az ésszerűsítés és a költségmegtakarítás szándéka szerint megszűntek a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Tv kuratóriumai, illetve az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testülete, helyettük jött létre a Közszolgálati Közalapítvány, mint a „közszolgálati médiaszolgáltatók” tulajdonosa. A nyolctagú testület hat tagját az Országgyűlés választotta meg kilenc évre, 2010. október 11-én, további két tagját (köztük az elnökét) a Médiatanács jelölte.

Közszolgálati Kódex

Nevének megfelelően ez nem egy testület, hanem egy alapdokumentum, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiumok számára egyfajta elvi iránymutatást adjon a megfelelő működésükhöz. Az előkészületben lévő Kódex rögzíti majd, hogy a közmédiumok milyen sarokpontokra építve, mely alapelvek mentén valósítsák meg közszolgálati küldetésüket. A közszolgálati műsortartalmakkal kapcsolatos társadalmi elvárások feltérképezése érdekében a Médiatanács komplex, a társadalmi és a civil szférát is érintő felhívást tett közzé a weboldalán. Eszerint február elsejétől negyvenöt napot át van lehetősége bárkinek interneten keresztül vagy postai levélben véleményét kifejteni arra vonatkozóan, hogy mit szeretne látni/hallani a köztévék/rádiók műsoraiban. Már az első két hétben közel százötven levél érkezett, és több mint ezerháromszáz elektronikus kérdőívet töltöttek ki.

Közszolgálati Testület

Egyebek közt éppen a Kódex érvényesülését ellenőrzi majd a Közszolgálati Testület. Gyakorlatilag ez a grémium biztosítja a társadalmi felügyeletet a közszolgálati médiaszolgáltatók felett. A 14 tagú testületbe médiatörvényben meghatározott szervezetek jelölhetik, illetve delegálják a képviselőket három évre. Az NMHH Hivatala a nyilvános jelölést és a jelöltek sorsolását 2011. március 30-án tartja, ekkor alakul meg a Közszolgálati Testület.

Közszolgálati Költségvetési Tanács

Ez a testület dönt (minden év szeptember 30-ig a következő évre vonatkozóan) arról, hogy a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap rendelkezésére álló összeget miként osztják el az egyes közmédiumok között. A héttagú Tanács munkájában részt vesznek a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói, az Alap vezérigazgatója (aki egyúttal a Tanács elnöke), az Állami Számvevőszék elnöke által – a Számvevőszék vezető tisztségviselői közül – esetileg delegált két tag.

Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

A cikkben leírtak mellett az Alap feladata hivatalosan (a törvény betűje szerint): „a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.”

Az Alap pénzügyi forrásai:

  • a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj,
  • a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés,
  • a bírság,
  • a közszolgálati hozzájárulás (ezt a Magyar Állam évente fizeti a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve),
  • a frekvencia díjakból a Hatóság által az Alaphoz utalt összeg,
  • a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által befizetett támogatás,
  • a központi költségvetési céltámogatások,
  • a vagyonhasznosításból, illetve a kereskedelmi tevékenységből származó bevételek,
  • a kamatbevételek, továbbá
  • az önkéntes befizetések.

Média-Kábel-Műhold, 2011. március