SZSZL2021 banner 1000x100 

Medianet1Interaktívak és hiperaktívak

Milyen jövője lehet a tévéműsorok terjesztési piacán az interaktív televíziós technikáknak? – erre a kérdésre keresték a választ a HTE MediaNet 2013 konferencia kerekasztal-beszélgetésén részt vevő szakemberek.

A lineáris tévézés továbbra is tartja domináns pozícióját, legfőbb megtartó ereje az élő adás (például sportműsorok) és az aktivitást nem igénylő háttértévézés. Ugyanakkor az on-demand típusú tartalomfogyasztás egyre népszerűbb, a nemzetközi felmérések szerint a használók aránya eléri a 60 százalékot – fejtette ki bevezető előadásában Kápolnai András, az Antenna Hungária szakembere...

Bordás Csaba, az Ericsson szakértője rámutatott, hogy az elmúlt években a hagyományos filmnézésen belül a fizikai média (DVD, Blu-ray) szerepe csökken, a műsorszórás és a lineáris tévézés stabilan őrzi pozícióját...

Medianet2Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója szerint fontos tisztázni az alapfogalmakat. Az interaktív megoldások esetében célszerűbb videófogyasztásról és nem tévézésről beszélni. A hagyományos televíziós tartalmakat legnagyobb részben továbbra is a tévékészülékeken, lineáris módon nézik az emberek. Az egyedileg lekért videós anyagoknak viszont csak kisebb hányada tévés tartalom. Vagyis félreérthető lenne az az állítás, hogy a tévé szerepe csökken, sőt az interaktív videófogyasztást is figyelembe véve a képernyők előtt töltött idő éppen, hogy növekszik...

Villám István, a Magyar Telekom képviselője is arra mutatott rá, hogy a lineáris tartalomfogyasztás még mindig jelentős, de már érzékelhetők a lefutásának kezdeti jelei. Az internetes boom nyomán átalakult szokásokat a CD-és zeneipar nem nagyon tudta követni, de a videós iparág szereplői még időben vannak, hogy megfelelően reagáljanak erre. Az interaktív szolgáltatások működőképes üzleti modelljét a piac szereplőinek közösen kell megtalálniuk...

Kéry Ferenc, az MKSZ elnöke kifejtette, hogy a nagy távközlési és kábeltelevíziós társaságok mellett hazánkban rengeteg kisebb cég működik, amelyek jóval nehezebben tudják megteremteni az interaktív szolgáltatás feltételeit. A Szövetség adatai szerint ma a társaságok fele kínál digitális szolgáltatást, amit összességében a bekábelezett háztartások kétharmada vehetne igénybe. Közös feladat lenne felvilágosítani, képezni az ügyfeleket, hogy megismerjék és használják ezeket a lehetőségeket...

Vigh Zoltán, az MTVA szakembere elmondta, hogy kétféle interaktivitást érdemes megkülönböztetni. Az egyik a VOD-típusú fogyasztás, amikor egy komplett filmet vagy műsort nézünk meg a vetítéstől eltérő időpontban. A második esetben a néző beavatkozhat a műsor szerkesztésébe, megjelenítésébe, például maga választhat többféle kamera-beállítás vagy jelforrás közül. Ez utóbbi megoldás gyártási költsége is tetemes, így valószínűleg csak hosszabb távon valósulhat meg...

Molnár Sándor (TV2) szerint a többféle típusú felhasználásra szóló műsorjogok megvásárlása akkor célszerű, ha olyan üzleti konstrukcióban valósul meg, hogy rentábilissá tehető. Saját gyártású tartalmak esetében természetesen egyszerűbb az interaktív hozzáférés megteremtése...

Bartolits István, az NMHH szakembere nemzetközi felmérésekre hivatkozva utalt arra, hogy milyen lendületesen növekszik az interneten a videófogyasztás. 2012 óta már több videót nézünk meg mobil eszközök mint más készülékkel. Ebben nagy szerepet játszanak az ábécé utolsó betűivel jelzett (X, Y, Z) generáció hiperaktív tagjai, akik számára már elfogadhatatlan az mód, hogy „valami jön a csőből”.

G.L.

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2013. novemberi számában olvasható.)