Hatályba lépett az európai elektronikus hírközlési kódex

Az Uniós távközlési reform célja az, hogy az operátorok a szélessávú szolgáltatásaikkal jobb kapcsolatképességi szinteket biztosítsanak. A jogalkotó nagy figyelmet fordított a felgyorsult technológiai változásokkal szerzett piaci tapasztalatokra. Éveken át vitáztak a szabályozási érvek fölött, és most végül kihirdették a modernizált uniós távközlés-szabályozást, az EU Elektronikus Hírközlési Kódex Irányelvet.

 Az utóbbi időben modernizált uniós regulációk tengerében az internethasználatot több is érinti, elég csak a hálózatsemlegességre és az általános adatvédelemre hivatkozni. Elképesztően nagy anyag lett a Kódex, aminek jelen szövegállománya 220 közlönyoldal, természetesen számos hivatkozással más jogszabályokra. Ez az áttekintés most kiemel és megvilágít néhány lényeges, sokáig vitatott elemet, amelyek a hazai operátorok üzleti modelljében is érdemi változtatásokhoz vezetnek majd. Idő most elég sok van az elvi felkészülésre, mivel a tagállamoknak (a 2018. december 20-ai hatályba lépéstől számítva) két év alatt kell átvenni a nemzeti jogszabályokba az érdemi módosításokat jelentő újításokat. Óriási munka lesz ez az Unióban, idehaza pedig az Eht. törvény távközlésre vonatkozó szabályainak és a végrehajtási rendeleteknek a módosítása jön.

Most már nagyon-nagyon sok gyakorlati tapasztalat birtokában bővítették a regulációs célokat és az eszközöket. Gondoljunk csak bele, hogy két évtizedes a teljes verseny (a telefonmonopóliumok lebontása) a távközlésben, és már az internetes szolgáltatásokban is évtizedes a piaci gyakorlatok trendje. Nem meglepetés, hogy az iparági szabályozás körébe kerülnek majd például most egyes, „nemfizetősnek” mondott online üzenetkezelő alkalmazások is. A másik kiemelt modernizációs intézkedés a jobb kapcsolatképességi szintet (konnektivitást) biztosító, fenntartható hálózatfejlesztések köre. Itt a hatékony befektetések ösztönzéséről van szó, mint például a mobil 4G/5G szabványcsaládoknak megfelelő hálózatok, illetve az új generációs nagykapacitású száloptikai hálózati technológiák kiépítése. Egyébként az Unió többféle támogatási projekttel is alátámasztja a hálózati infrastruktúra-fejlesztéseket és a hálózatépítéseket. Sőt el fogja fogadni az Unió a meglévő hálózati infrastruktúra lényeges és hatékony korszerűsítésével járó kezdeményezéseket az adott állami támogatások nyilvántartásba vételekor.

A modernizált szabályozásokban központi helye van a spektrumgazdálkodásnak. Helyet kapott még a nyilvános veszélyjelző rendszer (a „fordított 112“) biztosítása, továbbá az EU-n belüli (vezetékes és mobil) hívások és szöveges üzenetek ármaximumának előírása is.

Bárányné dr. Sülle Gabriella
távközlési szakértő

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2019. februári számában olvasható.)