Még a távközlés fogalma is megváltozott

Az internetre ráépülő legnépszerűbb alkalmazások hírközlésként történő szabályozása az elektronikus hírközlést megreformáló Kódexben és a módosított elektronikus hírközlési törvényben nem internet-szabályozás. A reformértékű változtatások gyakorlati kihatásai közül most az e-mail szolgáltatás modernizált környezetét, illetve az online szolgáltatásoknak a hálózatfejlesztésekre gyakorolt hatásait elemezzük.

Az e-mail elektronikus hírközlési szolgáltatás lett

A kommunikációs hálózatok üzemeltetése és a szolgáltatások nyújtása az évek során külön utakon fejlődve mára társadalmi-gazdasági szempontból nagyon fontos, gazdag és gyorsan bővülő iparág lett.

A világjárvány egy évére visszatekintve, elismerés jár a hazai kommunikációs és online platform-szolgáltatóknak a jó teljesítményért a rendkívüli nehéz helyzetben, amellyel a szokatlan nagyságú, eloszlású és jellegű forgalmakat lebonyolították. A hálózatokat és a szolgáltatáshoz szükséges eszközeiket használatra alkalmas állapotban tartva, a kapcsolatképesség és a kommunikáció biztosításával megkönnyítették a munkavégzést, a tanulást, az emberi kapcsolatok fenntartását, a gazdaság működését, a Covid-19 járvány társadalmi hatásainak csökkentését.

Többen és többet használták a hétköznapi életet is korlátozó intézkedések miatt megváltozott helyzetben az SMS és e-mail szolgáltatásokat online ügyintézésre, vásárlásra. Felértékelődött ezeknek a kapcsolati formáknak és eszközöknek a használhatósága nagyon sokak számára. Nagyon időszerű lett az európai elektronikus hírközlési kódexet átültető törvény egyik újdonsága az e-mail és webmail elektronikus hírközlési szolgáltatásként történő besorolása, amivel nagyot lépett az általános használhatóság szempontjából az e-mail és webmail szolgáltatások környezete. Lényegében a társadalmi és az üzleti valóság kapott jogszabályi rendezést az internet-hozzáférési szolgáltatás esetében az e-mail, mint immár elektronikus hírközlési szolgáltatás. A szolgáltatóváltással járó email-címváltozás lényeges akadályt jelentett azokban az esetekben, amikor az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltató az előfizetői szerződésben biztosított e-mail címet. Ez a saját kereskedelmi cégnevén vagy védjegyén alapuló cím értelemszerűen elvész a felhasználó számára az előfizetői szerződése megszűnésekor, hátrányos technikai mellékhatásként.

Tulajdonképpen a telefonos szolgáltatóváltáshoz kapcsolódó számhordozás piaci realitásához hasonló a helyzet: a felhasználó a kapcsolatai elvesztését kockáztatja, ha felmondja az internet-hozzáférési szerződést. Ismerősei, üzletfelei nem találják a régi címén, nem tudja lemondani a feliratkozott online hírleveleket, webáruházi regisztrációkat stb. A telefonszámokkal ellentétben a cégnév-elem vagy márkanév-vonatkozás miatt a hordozásnak nincs alapja. Ezért az email-szolgáltató kötelezettsége lett, hogy kérésre – egy ideig még térítésmentesen – biztosítsa az e-mailjeikhez való hozzáférést, vagy továbbítsa az adott e-mail címre küldött e-maileket a volt előfizetője által megadott új e-mail címre. 

A hálózatfejlesztések piaci motivációi a digitális évtizedben

 A szélessávú magánhálózatok gazdasági súlya tovább nő ebben az évtizedben, mivel ezek a fejlesztések és a növekedés fenntartása a hálózatos cégek üzletpolitikájának, illetve az uniós digitális szakpolitikának egyik pillére. A háttérben az egyik trend az új média tartós népszerűsége. Az új média az, amivel egy tartalom abban a formában, azonnal, ott, akkor és szinte bárhol elérhető és lejátszható, ahol a fogyasztói azt online keresik. Ez áll szemben a nyomtatott, műsorba rendezett, offline, hagyományos médiával. Az erős trendet a televízió és a mobil eszközökön történő médiafogyasztás alakulása jelzi. Érzékelteti a tengerentúli fogyasztók médiafogyasztással eltöltött idejének és a reklámköltés nagyságának változásait a sokat idézett mérés. Eszerint 2008-ban a tévénézésre fordított szabadidő 43 százalék volt, és erre a médiára a reklámköltések 43 százaléka esett. A mobilozásra fordított szabadidő ekkor 8 százalék volt, és a reklámköltés 0,5 százaléka jutott ide. A helyzet lényegesen megváltozott 2018-ra, amikor a tévénézés ideje 34 százalékra és a televíziós reklámköltés is kb. 34 százalékra csökkent, a mobil-idő viszont 29 százalék, a mobilos reklámköltés 26-30 százalékra nőtt. Ez a fogyasztási és marketing magatartás vezet a média-lejátszásokhoz és online hirdetésekhez kötődő tartalom-szállító hálózatok kitartó fejlődéséhez, növekedéséhez.

A másik befektetési trend az ipari és kormányzati felhasználók digitalizációját szolgálja ki. Ilyenek a felhőszolgáltatásokhoz kiépített számítógépek közötti hálózatok. Ide tartoznak technikai értelemben a tartalomközvetítő hálózatok is, gyakorlati kivitelük felhőszolgáltatásokat valósít meg. Ezek a hálózatok globális elhelyezésű szervereket kapcsolnak össze azért, hogy a tartalomszolgáltatók lejátszásait, vagy az üzleti és a magánfelhasználók gépek közötti tartalmait a felhasználók közelébe vigyék, ahol gyorsan és jó minőségben érhetők el. A lényeg az interneten szállítandó forgalom csökkentése, a gyorsabb és megszakadásmentes letöltés. A forgalom végül a nyilvános internet-hozzáférésen keresztül jut el a végfelhasználókhoz.

A gyors haladás és növekedési potenciál jelentős befektetések területévé tette az adatközpontok és szerverparkok létesítését, a globális optikai hálózatok kiépítését, és az 5G mobil rendszerek kipróbálását is.

Az európai digitális évtized programterv első szakaszában, 2025-ig az elfogadott fejlesztési és növekedési cél a helyhez kötött és a mobil szélessávú kapcsolatképesség szintjének növelése. Ez hétköznapi nyelven több, nagyobb sávszélességű és megbízhatóbb előfizetői hozzáférést jelent. Az a cél, hogy az emberek hatékonyabb digitális szolgáltatásokhoz jussanak, vásárlóként nagyobb választékhoz és tartalomhoz férjenek hozzá, a vállalkozások pedig új üzleti lehetőségeket fedezhetnek fel az innovatív értékteremtő modellek között.

Praktikusan az iparági program célja, hogy a háztartások 2025-re legalább 100 Mbit/s sebességű konnektivitást kapjanak, amelynek hálózati technológiai szintje sokkal nagyobb sebességűre emelhető, tehát nem zárja be a fejlesztést. A társadalmi-gazdasági fejlődés fő helyszínei, mint az iskolák, egyetemek, kutatóintézmények, közlekedési központok, továbbá a vállalkozások számára elérhető lesz a gigabites kapcsolatképességi szint. A folyamatosként érzékelhető 5G lefedettség ekkorra minden városi környezetben és minden nagyobb közlekedési útvonalon összeköti majd a felhasználókat és az 5G kapcsolatképességbe bevont tárgyakat. A mobil szélessávú szolgáltatások minden lakott településen hozzáférhetők lesznek.

Az új szabályozási keret, a Kódex, kifejezetten támogatja az új nagyon nagy sebességű helyhez kötött és vezeték nélküli hálózatok kiépítését az infrastruktúra alapú piaci verseny előmozdítása érdekében. Az új szabályok szerinti módszerek a hálózatépítő versenytársak együttműködését támogató közös beruházások és infrastruktúra-megosztás intézményei.

Digitális szolgáltatások a piacon

A digitális szolgáltatásokat a szakpolitikai rendszerben közvetítő szolgáltatásként vagy online platformként sorolják be az elemzők. A közvetítő digitális szolgáltatások tartalmat szállítanak a kommunikációs hálózaton, vagy hozzáférést nyújtanak a hálózathoz. A tartalomközvetítéshez kapcsolódóan ide tartoznak még a hosting és a caching szolgáltatások, amelyek a fogadó fél kérésére tárolják az általa nyújtott tartalmat, ez utóbbi automatikus tárolás időleges, és kizárólag a tartalom hatékony továbbszállításának a célját szolgálja.

A közvetítő szolgáltatások a gyakorlatban tehát az elektronikus hírközlés és az online platformok üzemeltetői és szolgáltatói tevékenységek összefonódnak, átlapolódnak, amint ezt az online platformok értelmezése mutatja. Az online platformok legismertebbjei over-the-top digitális szolgáltatásokat nyújtanak a felhasználóknak, vagy a kétoldalas piac üzleti modelljével működnek. 

Ezen belül az európai digitális iparra vonatkozó aktuális részpolitikák perspektívájukban erőteljes növekedéssel járó trendeket állítanak az iparági stratégiák középpontjába. Új kilátások nyílnak meg a hagyományos szolgáltatások piacainak tetőzése miatt új befektetési területeket kereső vállalkozások előtt. A digitális ipar rövid néven futó európai szakpolitikai és finanszírozási programok felfuthatnak már idén, és az évtizedben új hálózatos szolgáltatások, és digitális szolgáltatások korábban nem látott kibontakozása valószínűsíthető. 

A távközlés kifejezéstől nem kell elbúcsúznunk, a távközlés fogalmától sem, de szűkebb értelemben lesz használható, mint az elektronikus hírközlés. A távközlés természetesen tovább él, például a rádiótávközlés területén és persze a köznyelvi használatban. Sőt az európai, még folyó hétéves költségvetési vitában az egyik lényeges tétel címe is távközlés. Ez a programpont a szélessávú kapcsolatképességre és digitalizáció céljaira szán 20 százalékot a közösség eszközeiből, mivel az ilyen befektetések növelik az Unió versenyképességét, és a világjárvány idején különösen fontosnak és hasznosnak bizonyultak.

Bárányné dr. Sülle Gabriella
távközlési szakértő