Pozitívumok és hiányosságok is szerepelnek Magyarországnál a tagállamok 2011-es előrehaladását vizsgáló legfrissebb EU-jelentésben.

Az Európai Bizottság a Digitális Menetrend stratégiájának keretében évente értékeli a gyorsan fejlődő digitális technológiák hatékony kiaknázása érdekében megtett tagállami intézkedések előrehaladását egy eredménytábla segítségével. A jelentés fő trendként a fogyasztók gyors adatátvitel iránti robbanó igényét, a mobilinternet keresletoldali támogatását illetve a felhasználók számára nyújtott egyre előnyösebb mobilszolgáltatásokat emeli ki.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások folyamatosan fejlődnek, ezért továbbra is szükség van az európai szabályok oly módon történő formálásra, hogy minél inkább szolgálják az innovációt. A nagy sebességű internet további fejlődése nélkülözhetetlen az európai gazdasági megújuláshoz, a szektor kulcsszerepet játszik a digitális társadalom fejlődésében.

A nyáron megjelent a Digitális Menetrend Eredménytábla 2012 (Digital Agenda Scoreboard) Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi: Bár a piacra történő beruházások értéke csökkent, a szektorális különadó miatt, a 2011-es évet a különböző technológiai platformok erősödő versenye jellemezte. A jelenség alapvetően a kábelszolgáltatók hangsúlyos szerepének tulajdonítható főként a szélessávú hozzáférési és a műsorszórási piacokon.

A szélessáv-használat elterjedtsége továbbra is növekedést mutat, bár annak jelenlegi mértéke még nem érte el az uniós átlagot. Ugyanakkor az újgenerációs hálózatok (NGA) aránya a hagyományos szélessávú hálózatokhoz képest a maga 22%-ával az EU átlag (10%) több mint kétszerese. A 30Mbps feletti szélessáv-használat szintén EU átlag feletti értéket mutat, köszönhetően elsősorban a magas kábeltévés penetrációnak.

A jelentés kiemeli a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által közzétett Digitális Megújulási Cselekvési Tervet, illetve a GOP 3.1.2-es szélessávú körzethálózatok fejlesztésére vonatkozó pályázatát.

A mobiltelefónia piacát eddig főként a stabil egyúttal változatlan piaci struktúra jellemezte, amelybe frissítésként lép be a 4. mobil szolgáltató, illetve a virtuális szolgáltatók, azaz saját hálózattal nem rendelkező szolgáltatók. Ez utóbbiak működésének beindulása egy új feltörekvő piaci szegmens létét jelzi.

A jelentés jelzi, hogy a jogalkotó a digitális átállás legvégső időpontjaként 2014. december 31-ét határozta meg, azonban hiányolja, hogy az EU által elfogadott Rádió Spektrum Politikai Program rendelkezéseinek megfelelően nem indokolta meg ezen időpont létjogosultságát.

Az időközi jelentés az NMHH-t, mint szabályozó hatóságot széles függetlenséggel rendelkező szervként jellemzi, amely aktívan részt vesz az uniós jog hazai átültetésében, méltatja az elektronikus hírközlési törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotását, amelynek eredményeképpen Magyarország számára sikerrel lezárult egy bizottsági jogsértési eljárás. A hatóság ugyancsak sikeresen befejezte az elektronikus hírközlési piacok harmadik körös elemzését is 2012-re.

A frekvenciagazdálkodás területén a jelentés üdvözli a szintén az NMHH által kidolgozott frekvenciadíjak új rendszerét, amely régi szolgáltatói panaszokat orvosolt. Hasonlóképpen pozitívumként említi a fogyasztók érdekében történő piacfelügyeleti intézkedéseket és a felhasználók számára a szolgáltató-választást megkönnyítő ár-összehasonlító rendszer (TANTUSZ) működtetését. A Fogyasztói jogok kapcsán megállapítja az EU-dokumentum, hogy a 116-al kezdődő harmonizált uniós hívószámok és a 112-es segélyhívó ismertsége viszonylag alacsony Magyarországon.

A tagországokat egészében érintően arról is szól a jelentés, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások folyamatosan fejlődnek, ezért továbbra is szükség van az európai szabályok oly módon történő formálásra, hogy minél inkább szolgálják az innovációt. A nagy sebességű internet további fejlődése nélkülözhetetlen az európai gazdasági megújuláshoz, a szektor kulcsszerepet játszik a digitális társadalom fejlődésében.

A jelentés szerint további területeken van szükség előrelépésre. Kívánatos például a 2009-ben elfogadott uniós távközlési szabályok teljes implementálása, a szélessávú hozzáférési termékek árainak uniós szinten történő fokozottabb egységesítése, valamint a szélessávú hálózatok építési költségeinek nagyobb fokú harmonizálása. Ezek mellett az internet semlegességével és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos szabályokat a jelentés oly módon javasolja összhangba hozni, hogy az a digitális uniós egységes piac fejlődéséhez jelentékenyen járuljon hozzá.

(Média-Kábel-Műhold, 2012. szeptember)