Mitől széles a sáv? (5. rész)

Annak ellenére, hogy nagy utat jártunk be cikksorozatunk négy részében, összegzésül, a szélessáv jelentőségének és távlatainak a bemutatásához még meg kell állnunk néhány alapkérdésnél.

A hálózati fejlődési tér mindhárom dimenziója (sávszélesség, lefedés, mobilitás) mentén expandál. A növekedés általánosan ismert hajtóerői a távközlésen kívüli tényezők: a tartalom és az alkalmazások gyors fejlődése, valamint a mindezt a növekedést lehetővé tevő mikroelektronikai technológiai fejlődés – az egy szilícium-lapkán megvalósítható tárolási és feldolgozási teljesítmény gyors növekedése (ld. Ruettgers és Moore törvényei).

A fejlődési tér kitöltésében kézenfekvően megjelenik a fix és a mobil hálózatos technológiák egymásrautaltsága – a sávszélesség terén mind fizikai, mind közgazdasági okokból a fix hálózatos technológiák vezető szerepe prognosztizálható (döntően a frekvencia korlátos erőforrás jellege, valamint a két technológiát jellemző igen eltérő határköltségek, azaz az elemi kapacitásnöveléshez tartozó költségvonzat különbözősége miatt).

Ugyanakkor elvitathatatlan a mobil szolgáltatások magas hasznossági (utility) értéke és az ebből fakadó fogyasztói készség magasabb díjak elfogadására. A paradoxon az, hogy a mobil hálózati adattömegek nagyobb részét az ügyfelek az irodájukból, otthonról, vagy más, fix szélessávval jól ellátott helyről forgalmazzák – ebből fakad az optikai hálózatok „mobile traffic offloading”, azaz a mobil hálózatokat forgalmilag tehermentesítő szerepe, a korszerű, konvergens hálózatépítés egyik forradalmasítója.

A szélessáv fejlődésének legfontosabb hajtóereje a gazdasági hasznosság, a gazdasági és társadalmi fejlődést katalizáló hatása. A szélessáv az egyik eszköze lehet annak, hogy a gazdasági válságból a Magyarországgal regionális versenyben álló országokhoz képest előnyösebb gazdasági pozícióban kerüljünk ki.

A szélessávú infrastruktúra intenzív, programszerű fejlesztése a XXI. század elején, a gazdasági válságból kilábalóban nem pénzkérdés, hanem létkérdés. Az ország gazdasági újrapozicionálása nem nélkülözheti a fejlődést serkentő leghatékonyabb tényező bevetését.

Horváth Pál

(A teljes cikk a Média-Kábel-Műhold 2012. áprilisi számában olvasható.)